Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

27. 1957. május 23.

e) Javasolta, hogy az előterjesztéshez csatolt kérdőív ne kerüljön a Magyar Közlönyben kihirdetésre.9

f) Annak meghatározása, hogy ki vehet részt a személyzeti munkában, túl merev. Ezeket a feltételeket a személyzeti munka összes munkatársára csak, mint kívánatos követelményt lehet felállítani.

g) A személyzeti osztályok közötti alárendeltség megszüntetése helyes gondolat, ezt azonban úgy kell kifejezni, hogy az állami munkában a személyzeti munka irányítása nem a személyzeti osztályok útján közvetlenül történik, hanem a felelős vezető útján, akinek ez irányú munkáját segíti a személyzeti osztály.

h) A disszidáltakra való utalást a határozatból ki kell hagyni.

i) A személyzeti munka jellegének meghatározásánál a fogalmazást meg kell változtatni, mert a személyzeti munkának nem lehet célja, hogy az embereket állandóan és általában figyelje, hanem napi munkájuk kell, hogy az illető személyek megítélésének alapja legyen.

A kérdőívekkel kapcsolatban Kádár János elvtárs a következőket javasolta:

a) A kérdőívből ki lehet hagyni a hadifogságra vonatkozó kérdést.

b) A büntetett előéletre vonatkozó kérdést csak arra a személyre, akinek a törzslapját kiállítják, valamint a vele közös háztartásban élő családtagokra kell felvetni.

c) Az ellenforradalom során létrejött különböző szervekben betöltött tisztség iránti kérdés helyes, de a tevékenységre vonatkozó kérdést el kell hagyni.

d) Az ellenforradalom alatt vagy utáni időben az ország elhagyására vonatkozó kérdést el kell hagyni.

e) A politikai párthoz és tömegszervezethez való csatlakozásra vonatkozó két kérdést össze kell vonni és úgy kell megfogalmazni, hogy milyen társadalmi szervnek volt a tagja és jelenleg mely társadalmi szervnek a tagja.

Marosán György elvtárs javasolta, hogy a kormány abban a kérdésben, hogy a „káder” szó helyett magyar kifejezést kell használni, ne döntsön, ezt a kérdést utalja az Intéző Bizottság elé, különös tekintettel arra, hogy a „káder” kifejezésnek politikai tartalma van és ennek a kifejezésnek az elhagyása és más kifejezéssel való helyettesítése félreértésekre adhat okot.

Földes László elvtárs nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a felsőbb káderszervek elvi irányítást adjanak az alsóbb szervek kádercsoportjai számára, mert ez megbontja azt az elvet, hogy minden személyzeti osztály az illető hivatal vezetőjének van csak alárendelve. Szerinte a felettes szervek hívják be az általuk irányított szervek vezetőit, és ezeknek adják meg a náluk tevékenykedő személyzeMT ülések jegyzőkönyvei 1957. május 23.

9 Az előterjesztéshez csatoltak egy törzslap-mintát, amely a személyes adatokon kívül olyan kérdéseket is tartalmazott, mint pl. volt-e az illető hadifogságban; volt-e saját maga vagy közvetlen családtagjai közül valaki internálva, bírósági eljárással, bűncselekmény miatt büntetve; az „ellen- forradalom” alatt létrejött különböző szervekben töltött-e be tisztséget; az „ellenforradalom alatt vagy után elhagyta-e az ország területét; melyik politikai pártnak, szakszervezetnek vagy más társadalmi szervezetnek volt tagja 1956. október 23. előtt stb.

461