Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető szempont kell, legyen a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése.”72 73 E tekintetben már 1956. november-december folyamán több kormányintézkedés történt. A kormány több területen béremelést hajtott végre, és kiemelt bérezést biztosított a bányászat területén dolgozóknak. Az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás egyszerűsítése során elbocsátott dolgozók számára felmondási járandóságot biztosítottak és továbbra is folyósították a társadalombiztosítási járulékokat. Kormányrendelet tiltotta a károk helyreállításához és a lakosság ellátásához szükséges áruk exportját. A lakosság ellátásának, a károk helyreállításának biztosítása érdekében közellátási és helyreállítási kormánybiztosságot létesítettek. Közben meg kellett fékezni a nominálbérek és az infláció további emelkedését, helyre kellett állítani a termelés és a fogyasztás, valamint a pénzgazdálkodás egyensúlyát, intézkedéseket kellett hozni a beruházások visszafogására. Ebben a szellemben született meg a 14/1956. sz. kormányrendelet, amely biztosította, hogy a költségvetési szervek ne léphessék túl azokat a kiadási kereteket, amelyeken belül 1956 októbere előtt gazdálkodtak. A gazdasági konszolidációt elősegítette, hogy a Gazdasági Bizottság létrehozásával a kormány közvetlenül kézbe vette a gazdaságirányító apparátust. Amint a hatalmi koncentráció folyamata feltartóztathatatlanul haladt előre, minden fontosabb pozícióba a kádári vezetéshez hú emberek kerülnek. Ezt a célt szolgálta a minisztériumok, főhatóságok, fegyveres testületek, külügyi szolgálat vezető káderállományának szisztematikus felülvizsgálata - döntően politikai szempontok alapján.77 Az MSZMP IKB 1957. február 26-ai ülését követően „az ellenforradalommal szembeni harc” központi kérdésévé vált - a politikai és adminisztratív mellett - az ideológiai harc. Az ideológiai szférában megindított ellentámadás egyszerre irányult a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek, a művészeti intézmények és ezek szervezeteinek autonómiája és vezetése, ill. részben tagjai ellen, számos intézkedést hoztak a kulturális élet közvetlen politikai befolyásolásának megerősítésére. 1957 tavaszán megindult a nagyobb politikai perek előkészítése, döntöttek az ehhez szükséges intézményrendszer, a népbírósági tanácsok hálózatának létrehozásáról. A kormány 1957. április 3-ai ülésén fogadta el a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának felállításáról és eljárásának szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét, amely az indoklás szerint „az ellenforradalmi büntettek, valamint az állam rendje és a közbiztonság ellen elkövetett büntettek miatt indított bűnügyekben a dolgozó nép érdekeinek megfelelő, egységes ítélkezés biztosítása céljából született”. A Minisztertanács 1956 végétől sorozatosan tárgyalt mezőgazdaság-irányítási kérdésekről. Megtárgyalta a mezőgazdasági árpolitika és az új mezőgazdasági árrendszer kialakításának irányelveit, 1957 júniusában újraszabályozta a mezőgazdasági piac szinte teljes rendszerét. 1957. április végén került a Minisztertanács ülésének napirendjére az 1957. évi népgazdasági terv irányszámait tartalmazó javaslat, de a vita legfőbb fóruma nem a kormány, hanem a párt vezető testületéi voltak. Az 1958. évi terv csak 1958. január közepén került a kormány elé, a hároméves tervjavaslatot pedig egyáltalán nem tárgyalták, pedig azzal az MSZMP Politikai Bizottsága már 1957. augusztus elején foglalkozott. A kormány üléseinek napirendjére többször kerültek külpolitikai vonatkozású 72 Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet. I.m. 151. 73 IIB 1957. február 5-ei határozatában megbízta az MSZMP 1KB Káderosztályát, hogy állítsa össze a legfontosabb posztokon dolgozó kb. 50 vezető listáját, és vizsgálja meg milyen magatartást tanúsítottak 1956 októberében és az azt követő időszakban. 33
