Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

20. 1957. március 14.

1957. március 14.

MT ülések jegyzőkönyvei

A közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről szóló 1950. évi 25. számú törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján állami tulajdonba vett azokat a házingatlanokat, amelyek az említett törvényerejű rendelet hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobából állottak, az érdekeltek kérelmére mentesíteni kell az állami tulajdonba vétel alól.

Az Egészségügyi Minisztérium a fenti szöveg kiegészítését javasolja a következőképpen:

„E §-ban foglaltakra nem vonatkozik a jelen törvényerejű rendelet 3. § (2) bek. a) pontja.” Tehát a gyógyszertári ingatlanok mentesíthetők az esetben is, ha azokat jelenleg állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv használja, mivel ellenkező esetben gyógyszertári ingatlant mentesíteni nem lehetne.

3. §

Nem mentesíthető az állami tulajdonba vétel alól annak a házingatlana,

a) akinek 100 kát. holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanát a földreform során elkobozták vagy igénybe vették;

b) akinek vállalata azért került állami tulajdonba, mert a munkavállalók összlét- száma a 10 főt elérte;

c) aki nagykereskedői tevékenységet folytatott;

d) akinek bérházát állami tulajdonba vették;

A d) pontban foglaltakhoz Münnich elvtárs az alábbi kiegészítést javasolja: „Kivételt képeznek az orvosok, mérnökök.”

e) aki az ország területét engedély nélkül elhagyta és az 1957. évi március hó 31. napjáig nem tér vissza;

f) aki valamely érvényben lévő államközi egyezmény rendelkezései folytán kártalanításra nem tarthat igényt;

g) aki állami tulajdonba vett házingatlanáért kártalanításban részesült.

(2) Nem mentesíthető az állami tulajdonba vétel alól az a házingatlan (tulajdoni illetőség), amelyet

a) állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv használ;

b) időközben eladtak vagy más részére csereingatlanként juttattak, vagy lebontottak. Jelen § (2) bekezdésében foglaltakkal a legfőbb ügyész (és részben az Egészség- ügyi Minisztérium) nem ért egyet. E bekezdés elhagyását javasolja. A Legfőbb Ügyészség javaslata szerint a bekezdés a) pontja esetében bérleti jogviszony keletkezne (illetve egyes esetekben csereingatlannal kellene kártalanítani a volt tulajdonost), míg a b) pont esetében csereingatlannal való kártalanítást volna helyes kimondani.

Fenti észrevétellel Kossá elvtárs nem ért egyet.

2. §

330