Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
20. 1957. március 14.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. március 14. Mellékletek 1. Munkaügyi Minisztérium Szigorúan titkos! 005/2/1957. Tárgy: Javaslat az 1957. évben még végrehajtandó bérügyi intézkedésekre Előterjesztés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány részére Az 1957. évi bérügyi intézkedésekre vonatkozó javaslatot az Országos Munkaügyi Tanács, majd a Gazdasági Bizottság is tárgyalta. A Gazdasági Bizottság határozat alapján a javaslatot a kormány elé terjesztettük február 28-án. A kormány ekkor csak a termelő üzemek műszaki alkalmazottainak bérrendezését és a pedagógusok bérrendezését fogadta el azzal a megjegyzéssel, hogy a továbbiak végrehajtására a népgazdaság jelenlegi helyzete miatt nincs lehetőség. Március 7-én tárgyalta a kormány a mezőgazdasági munkások bérrendezéséről szóló előterjesztést, és ekkor úgy határozott, hogy az 1957. évi bérügyi intézkedésekre vonatkozó javaslatot terjesszük újra a kormány elé. Ennek alapján készítettük el a következő előterjesztést. Az 1956. novembere óta kormányjóváhagyás alapján vagy jóváhagyás nélkül végrehajtott bérügyi intézkedések - beleértve a természetbeni juttatások és kedvezményes vásárlások kiterjesztését, valamint a legutóbb jóváhagyott műszaki alkalmazotti és pedagógus bérrendezést is - teljes évre számítva mintegy 3,86 milliárd Ft-tal, 1957-re mintegy 3,75 milliárd Ft-tal emelték a bérből és fizetésből élők jövedelmét. (A részletezést a FI. sz. melléklet tartalmazza.) Ez az összeg az évi összbéralapnak mintegy 9-10%-a. Az eddigi intézkedések mintegy 1 500 000-1 550 000 főt érintettek. A fenti összegből becslés szerint mintegy 350-400 millió Ft azoknak az intézkedéseknek a költségkihatása, amelyek a kormány jóváhagyása nélkül, miniszteri utasítás alapján vagy enélkül kerültek végrehajtásra. (Beleértve azokat az összegeket is, amelyeket a vállalatok a munkásbérrendezésre jóváhagyott 10%-os - illetve egyes területeken 15%- os - béralapkereten felül engedély nélkül használtak fel. A végrehajtott intézkedések az érintett dolgozókra vonatkoztatva - természetbeni juttatásokkal együtt - átlagosan mintegy 15-16%-os jövedelememelkedést eredményeztek. Egyes területeken - pl. a szénbányászatban, a sütő- és húsiparban stb. - az átlagos emelés ennél lényegesen magasabb volt, elérte a 25-35%-ot is. A felhasznált igen jelentős összeg ellenére is a bérből és fizetésből élők létszámának több, mint egyharmada nem kapott béremelést. Az intézkedések hatására az iparban és építőiparban főként a munkások körén 325
