Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
18. 1957. február 28.
1957. február 28. MT ülések jegyzőkönyvei helyiségek lakássá való visszaalakítása is - lakásonként Budapesten kb. 35 000 Ft összeggel számolva - 35 millió forint összeget igényel (vidéki átlag 20 000 Ft). A fentiek megvalósítása szükségessé teszi a jelenlegi 2106/1955. (V. 10.) sz. minisztertanácsi határozat II/4. a. pontjának felülvizsgálatát és megváltoztatását. A lakás átalakításokban nagyobb szerepet kell biztosítani a magánerőből történő kezdeményezésnek. A magánerőből történő kezdeményezés nemcsak az állami terheket csökkenti, hanem elősegíti azt is, hogy az egyes lakás visszaállítások sokkal gyorsabban megtörténjenek, és hogy az egyes lakások helyreállítási költsége az eddiginél alacsonyabb legyen. Az említett minisztertanácsi határozat szerint a felszabaduló helyiségeknek 2/3-át az illető szerv kapja saját dolgozói részére és a megmaradó 1/3-a az illetékes tanácsé. Javaslatunk szerint az elosztás rendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy a felszabaduló lakásoknak csak 1/3-a legyen a felszabaduló szervé, amit a dolgozói között szétoszthat. A lakások másik 1/3-át teljes egészében az Országos Takarékpénztár válassza le, és átépítés után öröklakásként adja el. Biztosítani kell, hogy az OTP elsősorban azokat a lakásokat kapja meg visszaalakításra, amelyeknek fekvése olyan, hogy alkalmasak öröklakásnak (6-8 lakásos házak, budai vagy Gorkij fasori villák). A fennmaradó 1/3-ot pedig továbbra is a tanács kapja meg szükséglakások, életveszélyes lakások felszámolására. A hivatali lakások visszaalakítására az egyes szervek átlagban legfeljebb 2 szobás lakásonként 20 000 Ft, 1 szobás lakásnál 15 000 Ft, vidéken 2 szobás lakásnál 15 000 Ft, 1 szobás lakásnál 10 000 Ft-ot fordíthatnak. Amennyiben az igénybevevők olyan visszaalakítást kívánnak, ami ebből az összegből nem biztosítható, úgy az csak saját költségük terhére fedezendő. Ezzel egyidejűleg az ily módon visszaállítandó lakások szolgálati jellege megszűnik, és az az egyéb állami lakásokkal azonos módon kezelendők. Az öröklakások eladási árából pedig részben biztosítható a továbbiakban felszabaduló lakások visszaalakítási költsége. A lakás visszaállításokkal kapcsolatban a fenti módszert javasoljuk olyan felszabadult hivatal helyiségekre vonatkozólag is, amelyeket közben elfoglaltak, illetve amelyekbe lakókat költöztettek be. Véleményünk szerint a lebonyolításnak ez a rendszere annál is inkább megvalósítható, mert jelenleg is tetemes összegek kerülnek lelépésként kifizetésre egy- egy lakás megszerzéséért. Tehát lényegében az állami tulajdont képező lakásokkal folyik spekuláció. Még fokozottabban jelentkezik a későbbiek folyamán a lakások átépítésének és értékesítésének kérdése a vidéki városok kisebb családi házaival kapcsolatban. A Fővárosi Tanács a javaslattal nem ért egyet, azt javasolja, hogy a felszabaduló lakáskeret elosztása úgy történjék, hogy 25% illesse a felszabadító hivatali vagy vállalati szervet, 25% az Országos Takarékpénztárt, és 50% a Fővárosi Tanács részére legyen biztosítva. Lehetőséget lát arra a Fővárosi Tanács, hogy a számá294
