Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető gyakorlati közgazdász közel fél éven át dolgozott a gazdasági program előkészítésén. Ennek során a Közgazdasági Bizottság többek között egy Állami Tervbizottság megalakítását is javasolta, amely az Országos Tervhivatal munkáját irányította volna, s amelyben elképzeléseik szerint a gazdasági miniszterek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és egyes közgazdasági szakemberek foglaltak volna helyet. A bizottság létrehozásának szükségességét azzal indokolták, hogy így egyrészt a tervezés munkája sokoldalú ellenőrzés alatt állna, másrészt pedig tehermentesítené a kormányt a tervezéssel járó, folyamatosan felmerülő kérdések megvitatásától és eldöntésétől.51 A Közgazdasági Bizottság 1957. május 24-ei ülésén Nagy Tamás javaslatára állásfoglalás született a fenti bizottság mellett egy Közgazdasági Tanács felállításának szükségességéről is. A bizottság elnöke és titkára, Varga István és Antos István 1957. május 31-ei keltezéssel küldték el Apró Antalnak javaslatukat egy olyan kiváló elméleti és gyakorlati közgazdasági szakemberekből álló Tanács létrehozására, amely széles áttekintéssel rendelkezik és alkalmas nagy horderejű gazdasági kérdések elméleti megvizsgálására és megvitatására. A javaslat készítői hangsúlyozták, hogy a Tanács egyedüli rendeltetése az lenne, hogy a feladatkörébe tartozó problémákat tudományos megalapozottsággal sokoldalúan megvitassa és így kialakított véleményét és javaslatait a kormány elé terjessze.53 54 Az átfogó reform napirendről való lekerülése végső soron azonban szükségtelenné tette ilyen intézmény létrehozását. A javaslat nem került a legfelsőbb döntéshozó szervek elő, mint ahogyan a Közgazdasági Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformját javasló összegző jelentését is ad acta tették 1957 nyarán. Egy 1958-ban készült „Megjegyzések a Közgazdasági Bizottság javaslataihoz” címet viselő feljegyzés az általuk végzett munkát a következőképpen értékelte: „A munkában résztvevő több mint 200 különböző pártállású és világnézetű közgazdász összefogása és őszinte, jóakaratú segítése a nehéz helyzetben hazafias tett volt, amiért a párt és a kormány vezetői már több esetben, a legfelsőbb fórumokon kifejezték elismerésüket.”55 A gazdaságirányítási rendszer átalakításával párhuzamosan több elképzelés született a politikai struktúra átalakítására is. Az először törvényesnek elismert forradalmi bizottságok, nemzeti bizottságok működése miatt már a kormány 1956. november 19-ei ülésén is felléptek, amit aztán december 5-én e szervek betiltása követett. A többpártrendszerű politikai berendezkedés, mint alternatíva azonban csak 1957 elején került le végleg a napirendről. Az MSZMP politikai platformján álló többpártrendszer bevezetése 1956 novemberében-decemberében még több alkalommal felmerült a párt vezető testületéinek ülésén, igaz minden esetben a kormányprogram kidolgozásával, ill. a kormány- átalakítással összefüggésben. Amikor Kállai Gyula az MSZMP IIB 1956. november 21-ei ülésén tájékoztatást adott a kormány kiegészítésének lehetőségéről, a testület nem csupán a kormányátalakítás személyi kérdéseinek tisztázását tartotta szükségesnek, de az „egységfront-kormány” programjának előkészítését is.'56 Ez a munka az IIB ülését követően meg is indult. Apró Antalnak a felügyelete alá tartozó minisztériumok vezetői számára küldött november 27-ei levelében utal arra. 53 MOL M-KS 288. f. 23/1957/22. ő. e. 54 MÓL XIX-A-39-b/l. 10. d. Mindezek a javaslatok a lengyel mintát követték, ahol 1957 tavaszán a fentiekhez hasonló tanácsadó szervet hoztak létre. 55 MÓL M-KS 23/1957/22. ő. e. s,‘ Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet. I. m. 86-88. 25
