Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető igazgatás kérdésével, az ún. termelő minisztériumok összevonásával és az új ipari minisztériumok belső felépítésének megváltoztatásával, a létszámleépítéssel, valamint az árrendszerrel is. Javaslatai nem mindenben nyerték el a Minisztertanács tetszését, ezért a kormány úgy határozott, hogy ezeket a kérdéseket vezető gazdasági szakemberekből álló bizottsággal a Gazdasági Bizottság dolgoztassa ki, és ennek megfelelően újból terjessze a kormány elé. A kormányülést követően Apró Antal levélben fordult Friss Istvánhoz, amelyben Kossához hasonlóan ő is a kormány gazdasági programja mielőbbi kidolgozásának szükségessége mellett érvelt. Az volt a véleménye, hogy a politikai konszolidációhoz feltétlenül szükség van egy átfogó gazdasági és politikai kormányprogram kidolgozására, amelyben perspektívát adnak. Politikai okból elkerülhetetlennek tartotta, hogy a kormány „a mai zilált gazdasági viszonyokból is kiutat mutasson és olyan, a tömegek számára megnyugtató gazdasági programot készítsen, amelyből látják az emberek, hogy a kormány ismeri és foglalkozik a gazdasági problémákkal, utat keres és megjelöli a gazdasági kibontakozás útját.”49 50 Apró Antal mindenekelőtt egy olyan gazdasági munkaprogram összeállítását szorgalmazta, amely fontossági sorrendben jelölte volna meg a legsürgősebb tennivalókat, ugyanakkor szakemberek bevonásával a perspektivikus kérdéseket is napirenden tartotta, ill. kidolgoztatta volna. A kormány aznapi, december 6-ai határozatából kiindulva Apró leveléhez már egy listát is mellékelt, amely a gazdasági program kidolgozásába bevonandó szakemberek nevét tartalmazta."" Apró Antal ugyanakkor a kormányprogram kidolgozását csupán az első lépésnek tekintette, egy vázlatos kormányprogram mellett szükségesnek tartotta egy részletes gazdasági program kidolgozását is, amelyben egy- egy területre vonatkozólag átfogó tervet kell készíteni. A Minisztertanács 1956. december 20-án tért vissza a kérdésre, és tudomásul vette, hogy a Gazdasági Bizottság az egyes gazdasági kérdések kidolgozására tíz bizottságot hozott létre, melyekbe vezető közgazdászokat és más szakembereket hív meg.51 Három bizottság vezetésére régi kisgazdapárti szakembert kértek fel: a Közgazdasági Bizottság vezetőjének Varga Istvánt, a Külkereskedelmi Bizottság elnökének Bognár Józsefet, a Pénzügyi Bizottság vezetőjének Rácz Jenőt. Nevezettek a párt korábbi nyilatkozatai alapján egy koalíciós politikai berendezkedés reményében hajlandónak mutatkoztak együttműködésre az MSZMP-vel, részt vállaltak egy részletes kormány- program kidolgozásában, de a miniszterelnökhöz címzett 1957. január 12-ei levelükben az együttműködést politikai feltételekhez kötötték.52 Végül 11 szakértői bizottságban több mint 200 különböző pártállású elméleti és 49 MÓL XIX-A-2-gg 36. d. 50 Ezek a következők voltak: Varga István, Vajda Imre, Wilcsek Jenő, Kádár Iván, Emődi [?], Lendvai [?], Friss István, Péter György, Nagy Tamás, Fock Jenő, Nágai Lajos, Márton János, Szabó Kálmán, Zala Júlia, Antos István, Gosztonyi Sándor, Sik György, Erdős Imre, Stoll Lóránd, Korponai [!], Preton Ferenc. 51 Erről a Gazdasági Bizottság 1956. december 12-ei ülésén döntöttek. A GB határozatát közli: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei V. kötet. 1956. november 14.-1957. június 26. Szerk. Baráth Magdolna-Feitl István-Némethné Vágyi Karola-Ripp Zoltán. Napvilág Kiadó, 1998. 325. 52 MOL M-KS 288. f. 23/1957/22. ő. e. A levelet és Kádár arra adott válaszának ismertetését lásd: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. II. kötet. I. m. 227-228. 24
