Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

15. 1957. február 7.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. február 7.

4. A vállalati gazdálkodás megszilárdítása érdekében teendő intézkedések6

Előadó: Kossá István

Meghívottak: Csergő János, Czottner Sándor, Nagy Józsefné, Friss István, Antos István, Nyers Rezső, Lux László, Szász János, Szabó Ferenc

A kormány az előterjesztést alapul elfogadta azzal, hogy a szövegben félreérthetetlenül utalni kell arra, hogy a termelés és az önköltség arányának megjavítása két úton történhet, az egyik a termelés technikai színvonalának emelése, a másik a termelés növelése.

Utalni kell a szövegben arra is, hogy az életszínvonal emeléséhez szükséges intézkedéseket csak akkor lehet megvalósítani, ha az állami vállalatok nyereséget produkálnak, ha ennek meghatározandó részét az állam központi számlája javára befizetik. Ugyancsak utalni kell arra, hogy a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet értelmében az üzemi dolgozóknak juttatható nyereségrészesedés alapfeltétele, hogy a vállalatok tényleg nyereséget érjenek el. Ehhez az irányító minisztériumok és maguk a vállalati dolgozók is minden tőlük telhetőt kövessenek el.

A határozat végleges szövegét Apró és Kádár elvtársak hagyják jóvá és a határozatot teljes szövegével február 10-én nyilvánosságra kell hozni.7

mint tervező irodák létszámának csökkentése're. A létszámcsökkentést 1957. március 31-ig kellett végrehajtani. A minisztériumok által kidolgozott irányelveket a tanácsi felügyelet alatt álló szerveknél is alkalmazni kellett. A határozat egyidejűleg felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az irányelvek alapján elérhető létszámcsökkentést az 1957. évi költségvetési javaslatok felülvizsgálatánál érvényesítse. A létszámcsökkentés során elbocsátott dolgozókat megillették a 15/1956. (XII. 29.) sz. kormányhatározat alapján járó juttatások.

6 Az előterjesztés szerint az infláció veszélyének elkerülését akadályozta az a körülmény, hogy a termelés önköltsége elsősorban a munkabér kiadások emelkedése következtében aránytalanul megemelkedett, amit a teljesítmények csökkenése tovább növelt. Ezért az előterjesztők szükségesnek tartották a termelés költségeinek leszorítását a korábbi, vagy azt megközelítő színvonalra. Abban az esetben, ha a termelési költségek meghaladták a korábbi színvonalat, a vállalatnak a minisztérium által kiadott utasítás szerint programot kellett volna készíteni arra, hogy a termelési költségeket milyen mértékben, ütemben és határidőre csökkenti.

7 A kormány 1020/1957. (II. 10.) sz. határozata a Magyar Közlöny 1957. február 10. 19. számában jelent meg.

223