Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

14. 1957. január 31.

1957. január 31. MT ülések jegyzőkönyvei Előterjesztés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz I. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a nyugati államhatár őrzé­sének megszilárdításáról szóló 3004/1957. számú határozata az igazságügy­miniszter feladatává teszi a kivándorlásról szóló és a tiltott határátlépésre vonat­kozó büntető rendelkezések megfelelő korszerűsítését, annak a célkitűzésnek a szem előtt tartásával, hogy ezáltal a) a tömeges határsértéseket meggátoljuk és b) szigorúan eljárhassunk az embercsempészekkel és ügynökökkel szemben. Az említett határozatnak ezt a pontját hajtja végre az ország területének elhagyá­sára vonatkozó büntető rendelkezések kiegészítéséről szóló törvényerejű rende­let mellékelt javaslata. II. A tiltott határátlépésre és az útlevéllel való visszaélésre vonatkozóan ma az 1948: XLVIII. tv. 48. §-a rendelkezik. Az e törvényben megállapított tiltott ha­tárátlépés bűntettének a büntetése öt évig terjedő börtön, annak a büntetése pe­dig, aki másnak a tiltott határátlépéshez segítséget nyújt, hat hónaptól öt évig terjedhető börtön. A tiltott határátlépés mindennapos, viszonylag egyszerűbb eseteiben ez a büntetés teljességgel kielégítő is. Sőt a bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a büntetési tétel felső határát bíróságaink viszonylag ritkán közelítik meg, illetőleg érik el. Ezeken a kereteken belül tehát egy megfelelően szigorú bírói gyakorlat kellő büntetőjogi védelmet tud nyújtani a tiltott határátlépés tömeges elharapódzásával szemben. Meg kell említeni, hogy tényleges szolgálatban álló katona külföldre szökése esetében, úgyszintén ha polgári személy légi jármű igénybevételével kíván kül­földre távozni, az 1954. évi 12. számú törvényerejű rendelet ennél lényegesen súlyosabb büntetési tételeket - tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést, sőt súlyo­sabb esetekben, ha a cselekményt fegyverrel vagy csoportosan követték el, ha­lálbüntetést alkalmaz. Ezek a büntetések természetesen ugyancsak kellő hatású büntetőjogi eszközöket nyújtanak a bíróságok számára. A jelen törvényerejű rendelet feladata tehát az, hogy azokat a büntetőjogi ren­delkezéseket teremtse meg, amelyek hatályos jogunkból hiányzanak; így első­sorban gondoskodjék az ún. embercsempészek - büntetőjogi nyelven szólva a felbujtók és üzletszerű segítségnyújtók - megfelelő büntetéséről. Ehhez képest a javaslat 2. §-a a tiltott határátlépés érdekében propagandát kifejtő személyeket rendeli büntetni, a 3. § pedig az embercsempészek - a tiltott határ- átlépéshez rendszeresen vagy üzletszerűen segítséget nyújtó személyek - cse­lekményét vonja az egyszerű bűnsegédi tevékenységnél lényegesen súlyosabb büntetés alá. Erre az utóbbi cselekményre a tervezet feljelentési kötelességet is 214

Next

/
Thumbnails
Contents