Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
14. 1957. január 31.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. január 31. B. Az egyes minisztériumokkal együttesen végrehajtott intézkedések Az árvízvédekezésnél nagy segítséget nyújtó honvédségi alakulatokkal történő együttműködés előkészítésére tárgyalások folytak a fegyveres erők minisztere által kijelölt műszaki katonai parancsnokkal. A tárgyalások eredményeként a fegyveres erők minisztere 1957. január első napjaira biztosítja 35 jégrobbantó járőr szervezését és azok bevethetését, gondoskodik továbbá a jégrobbantások céljára szükséges robbanóanyag tartalékok képzéséről is. Mindezeken túlmenően a fegyveres erők minisztere a vízügyi igazgatóságokhoz összekötőket rendel ki, kik a vízügyi igazgatóságok igénylései alapján a vezérkar útján biztosítják a honvédségi erők és eszközök kirendelését, az árvízvédelmi szervekkel való szoros együttműködést az árvízvédelmi munka, híradó szolgálat, a kiürítés és mentés terén. A honvédség igénybevétele csak harmadfokú árvízvédelmi készültség esetén lehetséges. A katonai összekötő parancsnokok az együttműködés részletterveit 1957. január 31 -re dolgozzák ki és gondoskodnak arról, hogy árvízveszély esetén a vezérkar útján a szovjet katonai főparancsnokság megfelelő tájékoztatást kapjon. A légi felderítésről a MALÉV útján gondoskodás történik. Az OVF a Külügyminisztérium útján a Szovjetuniótól jégtörő hajók rendelkezésre bocsátását kérte. C. Kormányhatározattal végrehajtandó intézkedések Az árvíz és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról szóló 10/1955. (II. 15.) M. T. számú rendeletet módosító 25/1956. (VIII. 30.) M. T. számú rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezés szerint az árvíz- és belvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolására megyékben, a fővárosban és a megyei jogú városokban állandó jellegű árvíz- és belvíz védekezési területi bizottságokat kell szervezni. A bizottság elnöke a végrehajtó bizottság elnöke. Feladata az árvízvédekezés műszaki és államigazgatási ügyeinek összehangolása. A vízügyi igazgatóságok működési területe több megyére terjed ki, ennélfogva egy-egy vízügyi igazgatóság az árvízvédekezés során több területi bizottsággal működik együtt. Az 1956. évi árvízvédekezés során kitűnt, hogy egyes vízügyi igazgatóságok területén működő területi bizottságok összehangolatlan intézkedéseikkel nehezítették az árvízvédekezés egységes irányítását. Az együttműködés abból az okból is nehézkessé vált, mert a vízügyi igazgatónak - mint az árvízvédekezés felelős vezetőjének - részt kell vennie a területi bizottságok ülésein, ami elvonja eredeti feladatainak ellátásától és akadályozza abban, 211
