Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
12. 1957. január 18.
1957. január 18. MT ülések jegyzőkönyvei c) a termelő és vevő közötti közvetlen kapcsolat - különösen egyedi gyártású cikkeknél - könnyebbé teszi a bonyolult műszaki feltételek tárgyalását. A közvetlen külkereskedés kiterjesztésénél - minden előnye ellenére - feltétlenül óvatosan kell eljárni. Csak akkor történhet konkrét engedélyezés, ha minden jel arra mutat, hogy az az eddiginél eredményesebb külkereskedést biztosít. A munkástanácsok javaslata alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium közösen tesznek előterjesztést, hogy a Ganz Vagon és Gépgyár, Magyar Vagon és Gépgyár, Ganz Árammérő és Egyesült Izzó Rt. közvetlen exporttevékenység folytatására jogot kapjanak. A javaslatok megtételénél az alábbi alapelvekből indultunk ki: a) Csakis termelő üzemek saját gyártmányaikhoz kaphassanak közvetlen kivitelre jogot. (Termelő üzemnek tekintendő az a gyár vagy több gyáregységből álló üzem, melyet egy munkástanács irányít, pl. Csepel Vas- és Fémművek.); (A Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium álláspontja ebben a kérdésben nem egyezik teljes mértékben. A Kohó- és Gépipari Minisztérium néhány gyár közvetlen export jogának elismerése mellett arra is törekszik, hogy egyes iparigazgatóságok kebelén belül, tehát az ipari tárca vezetése alatt létesüljenek külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó szervek.) b) A behozatalt továbbra is a szakosított külkereskedelmi vállalatok bonyolítják. Ez alól kivételt - egyedi elbírálás alapján - csakis olyan esetben lehet tenni, mikor a közvetlen exportjoggal felruházott iparvállalat valamely félkész- vagy készterméket, illetve speciális cikket kizárólag egyedül használ fel termeléséhez. A nyers- és alapanyagok közvetlen importjának joga nem adható meg. c) Az exportjogot megkapó gyár termékeit lehetőleg egyedül gyártsa az országban. Az iparvállalatok külkereskedelmi tevékenységénél általában irányelv, hogy a gyártó üzem saját nevében exportáljon. Egyes esetekben azonban ennek lehet akadálya. így pl. a Ganz Gyár az államosítás előtt igen eladósodott vállalat volt. Komoly tartozásai voltak külföldön, köztük sok váltó tartozás is. A tartozások legnagyobb része az USA-val, döntően bankokkal áll fenn. Ilyen helyzetben, ha a Ganz gyárak saját nevükben exportálnának, előfordulhatna, hogy a hitelezők a gyár tulajdonát képező árukat, illetve az azok ellenértékét képező vételárat lefoglalják. A kérdés megoldható pl. olyan formában, hogy a gyárnak legyen exportáló szerve, amely egy egységet képezzen a gyárral, de más nevet viseljen. A Ganz Vagon és Magyar Vagon esetében háttérbe szorul az az elv, hogy országosan egyedül gyártsanak valamilyen terméket, mert a vasúti gördülőanyag gyártás mindkét üzemben folyik. Ugyanúgy a Győri Vagon önállóan fog exportálni darut. Vele párhuzamosan más darugyártó üzemek termékeit a szakosított külkereskedelmi vállalat exportálja. Véleményünk szerint állami vállalatok külföldi piacon való versenye káros, ezért e vállalatok legmesszebbmenő kooperációjára van szükség. Az Egyesült Izzó részvénytársasági formában működik. Tekintettel arra, hogy a 172
