Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

12. 1957. január 18.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. január 18.

ekben kerülnek kidolgozásra, ezért az I. negyedévben forgóalap elvonással számolni nem lehet.

Külkereskedelmi árkiegyenlítés címén - tekintettel arra, hogy az import az export többszörösét teszi ki, kiadási előirányzatot nem állítottunk be, mert a lefölözés az árkiegyenlítésre fedezetet nyújt.

Az I. negyedév költségvetése kereken 300 millió Ft tartalékot tartalmaz. Ebből 200 millió Ft a Minisztertanács tartaléka előre nem látott kiadásokra, illetve bevétel kiesésekre, 100 millió Ft pedig a pénzügyminiszter kerete a negyedév során felmerülő szükségletekre.

A költségvetési szervek 1957. I. negyedévi kiadásai nagyjából megegyeznek az elmúlt év azonos időszakának kiadásaival. Az előirányzatok magukban foglalják a korábbi bérügyi és egyéb intézkedések (felsőoktatási, egészségügyi, bérrendezési stb.) pénzügyi kihatását. Fejlesztést csak ott tartalmaznak, ahol az már megvalósult. Növekedett a szociális- és egészségügyi kiadások részaránya, az igazgatási kiadásoké viszont csökkent. A létszámcsökkentésből eredő megtakarítás az év végéig mintegy 500 millió Ft-ra tehető, az év első negyedében azonban a kifizetésre kerülő felmondási járandóságok következtében a megtakarítás nem számottevő.

A népgazdaság helyzetére való tekintettel messzemenő takarékosságot kell érvényesíteni a közületi fogyasztás terén. Erre vonatkozólag a 2. sz. melléklet részletes javaslatokat tartalmaz, amelyek közül az I. negyedévben megvalósítandó intézkedések kihatásai az előirányzatok kialakításánál már figyelembe vannak véve.

*

Az I. negyedévi termelési és áruforgalmi program alapján összeállított költség- vetés kereken 2400 millió Ft hiányt mutat. A külföldi kölcsönökből származó bevétel ezt az összeget előreláthatólag [eléri] vagy meg is haladja. így az I. n[egyed] é[vi] költségvetés végeredményben egyensúlyba hozható.

A pénzügyi helyzet megítélésénél azonban figyelembe kell venni a következőket:

1. A termelés és forgalom színvonala a negyedév kezdetén lényegesen alacsonyabb lesz, mint a negyedév végén. Ezért a termelés, az áruforgalom és a pénzmozgás közötti időbeli különbség (áthúzódás) a szokásosnál sokkal nagyobb lesz. (így pl. a március végi termelés forgalmi adója - amely csak április folyamán kerül majd befizetésre - jóval nagyobb lesz, mint a december végi termelés után január elején befolyó összeg.) Ennek következtében a negyedév első felében az államháztartás előreláthatólag deficites lesz, ez a hiány később kiegyenlítődik.

2. Egyensúlyba hozható költségvetés ellenére a bankjegyforgalom a negyedév folyamán mintegy 1 milliárd Ft-tal emelkedhet. Figyelembe kell ugyanis venni,

163