Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető ra ténylegesen felálltak volna. A Gazdasági Bizottság 1957 januárjában kezdett el konkrétan foglalkozni az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek struktúrájának és létszámának megállapításával. Az e tárgyban született GB-határozatok nem egy esetben módosították az 1956. évi 33. sz. törvényerejű rendeletet és az azt kiegészítő kormányhatározatot. A GB 1957. január 14-ei ülésén a mezőgazdasági termékek felvásárlási szervezetét illetően még úgy foglalt állást, hogy az élelmiszeriparnak és a könnyűiparnak egy szervben kell lenni. A kormány 1957. január 18-ai ülésén Apró Antal kezdeményezte annak a döntésnek a felülvizsgálatát, hogy helyes volt-e az élelmiszeripar, helyi ipar, valamint az állami terményfelvásárlásnak összevonása egy minisztériumba. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat elvégzésével a Minisztertanács Kossá Istvánt és Apró Antalt bízta meg és úgy döntött, amennyiben a korábbi határozat módosítása szükséges, javaslatukat terjesszék a kormány elé. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint utóbbira nem került sor, de a Gazdasági Bizottság 1957. január 21-ei ülésén olyan döntés született, hogy - az érintett minisztériumok vezetőinek ismételten felvetett álláspontját elfogadva - a két minisztérium összevonására vonatkozó határozat módosítását javasolják. A Magyar Közlöny 1957. február 1-jei számában jelent meg az Elnöki Tanács 1957. évi 7. sz. törvényerejű rendeleté, amely hatályon kívül helyezte a Könnyűipari és Élelmiszeripari Minisztérium ösz- szevonását és önálló minisztériumokként való működésükről rendelkezett, egyidejűleg Élelmezésügyi Minisztérium elnevezésre módosítva az Élelmiszeripari Minisztérium nevét. A Művelődésügyi Minisztérium szervezetére és feladatára vonatkozó előterjesztést csak 1957. február 21-én tárgyalta a kormány. Egy hónappal korábban, 1957. január 18-án a kormány Darabos Ivánt és Kende Istvánt, a Népművelési Minisztérium miniszterhelyetteseit e tisztségük alól már felmentette, de Mihályfi Ernő továbbra is miniszterhelyettesi rangban maradt, és közreműködött a Kónya Albert vezetésével folyó átszervezési munkálatokban.21 A minisztériumok megbízott vezetőinek kinevezésével Kádárék valószínűleg azért vártak, mert a tárcákat esetleges koalíciós partnereiknek tartogatták. A kormány- program kidolgozásával, a kormány átalakításával összefüggésben az MSZMP politikai platformján álló többpártrendszer bevezetése is többször szóbajött, sőt az 1957. január 5- ei kormányprogramba is bekerült: „e nyilatkozatban kifejtett politikai platform alapján tárgyalásokat kezd a különböző pártállású és pártonkívüli közéleti tényezőkkel”.24 Kállai Gyula az MSZMP IIB 1956. november 21-ei ülésén adott tájékoztatást a kormány kiegészítésének lehetőségéről, de csak arról informálta a testületet, hogy a kabinet kiegészítéséről már folytak tárgyalások egyes volt szociáldemokratákkal és Kovács Bélával, a kisgazdapárt egykori főtitkárával. Kállai Gyula azon a véleményen volt, hogy nem lehet tovább halogatni a kormány kiegészítését, már csak azért sem, mert a minisztériumok élén megbízottak vannak, és a kormány működését akadályozza, hogy mindenki bizonytalan.25 24 Mihályfit népművelési miniszterhelyettesi funkciójából a kormány 1957. április 1 1-én mentette fel, és egyidejűleg kinevezte a művelődésügyi miniszter helyettesévé. 24 „A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról.” Népszabadság, 1957. január 6. 25 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. I. kötet. 1956. november 11 -1957. január- 14. Szerk. Némethné Vágyi Karola-Sipos Levente. Intera Rt., Bp., 1993. 86-88. 15
