Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
11. 1956. december 28.
MT ülések jegyzőkönyvei 1956. december 28. ges kormányrendeletre tegyen előterjesztést.7 8 2. A kötelező tűz és jégbiztosítás megszüntetése’' Előadó'. Kossá István Meghívottak'. Nezvál Ferenc, Szász János, Papp István A kormány az előterjesztett törvényerejű rendelettervezetet a következő módosításokkal fogadta el. a) A kötelező tűz és jégbiztosítást 1957. március 31-vel kell megszüntetni.9 b) Az Állami Biztosító ez alatt az idő alatt tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy önkéntes alapon minél szélesebb körben a gazdák továbbra is kössenek tűz és jégbiztosításokat. c) Az Állami Biztosító 1957. január 1. és március 31. között esetleg bekövetkezett károkért csak akkor köteles kártérítést fizetni, ha az erre az időre esedékes biztosítási díjakat a biztosított a kárt megelőzően kiegyenlítette.10 3. Számsorsjáték bevezetése Előadó: Kossá István Meghívottak'. Nagy Józsefné, Katona Antal, Nezvál Ferenc, Szász János, Papp István 7 A kormány 10055/1956. sz. határozata a 17/1956. (XII. 30.) sz. rendeletet az alábbi záradékkal egészítette ki: „Az illetékes miniszterek 15 napon belül jelentsék a Gazdasági Bizottságnak, hogy a felügyeletük alá tartozó üzemekben a munkások részére milyen természetbeni juttatásokat vezettek be.” A természetbeni juttatások és kedvezményes vásárlások rendezése a Gazdasági Bizottság 1957. április 29-ei ülésének napirendjén szerepelt. A GB határozatát közli: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei V. kötet. I. m. 398-400. 8 Az előterjesztés szerint a kötelező biztosítás bevezetése óta a díjbevétel évi átlaga 245 millió forint volt, míg az évi károk értékének átlaga 90 millió, az üzemi költségek átlaga 25 millió forintot tett ki, vagyis az évenként elért akkumuláció összege 130 millió forintot tett ki. Az előterjesztő az önkéntes biztosításra való átalakítással 1957-ben mintegy 60 millió forint önkéntes díjbevételi többlettel számolt. A díjbevételi többletből a károk és költségek levonása után e számítás szerint mintegy 30 millió forint akkumulációt vártak. g Az előterjesztésben a megszüntetés dátumaként 1957. január I. szerepelt. 10 A kormány 10050/1956. sz. nyilvánosságra nem hozott határozata ezzel kapcsolatban a következőkről intézkedett. „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány utasítja a pénzügyek vezetésével megbízott tagját, tegyen megfelelő intézkedéseket arra, hogy az Állami Biztosító az önkéntes biztosítás minél szélesebb körben való bevezetését szervezze meg. Az 1957. január 1. és március 31. közötti időre vonatkozóan a károk megtérítésének módját úgy szabályozza, hogy kártérítés csak abban az esetben fizethető, ha a károsult az esedékes kötelező tűz- és jégbiztosítási díjat annak esedékességekor befizette.” 139
