Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
10 1956. december 20.
1956. december 20. MT ülések jegyzőkönyvei 50%-a illeti meg. 4. A felmondási idő lejárta után az önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudó dolgozókat a munkanélküliség időtartamára, legfeljebb azonban 26 hétig munkanélküli segélyben kell részesíteni. A munkanélküli segély alapösszege havonként az 1956. évben munkában eltöltött hónapokra eső átlagkereset, illetve illetmény 30%-a, mely azonban havi 300 Ft-nál kevesebb és 600 Ft-nál több nem lehet. Az átlagkereset kiszámításánál a betegség vagy katonai szolgálat folytán távol töltött időt és a munkaviszonyon kívül eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. 5. Valamennyi elbocsátott dolgozót a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt, illetve az önálló egzisztencia megteremtéséig a családi pótlék és a társadalombiztosítási szolgáltatások - a táppénz kivételével - a munkanélküli segélytől függetlenül megilletik. Felelős: pénzügyminiszter a SZOT elnökével egyetértésben. 6. Az elhelyezkedés szervezett lebonyolítása érdekében országos viszonylatban kötelező munkaközvetítést kell bevezetni a szakszervezetek ellenőrzése mellett a személyenkénti kikérés lehetőségét biztosítva. E teendők ellátásával és a munkanélküli segély folyósításával a munkaközvetítő irodákat kell megbízni. Felelős: MTH elnöke a SZOT elnökével egyetértésben. 7. Annak elősegítése érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók önálló egzisztenciát létesíthessenek, lehetővé kell tenni: a) kisipari és kiskereskedői iparengedélyek kiadását, b) 5-20 000 Ft összegű állami hitel igénybevételét, legfeljebb 5 éves visszafizetési kötelezettség mellett, c) meg kell szervezni az önként jelentkező elbocsátott dolgozók átképzését azokra a szakmákra, amelyekben foglalkozási lehetőség van, d) jövedelemkiegészítési akciókat (háziipar, kisállattenyésztés, kiskert stb.) kell szervezni. 8. A fenti javaslatok pénzügyi kihatása - a kapcsolódó összefüggések vizsgálata nélkül csupán a legnagyobb összetételű és a legnagyobb volumenű tételeket becsülve - a következő: 140 000 bérből és fizetésből élő 1 havi felmondási járandósága 140 000 bérből és fizetésből élő munkanélküli segélye 26 héten át hosszúlejáratú hiteligény 20 000 fő új nyugdíjas nyugdíja 20 000 fő nyugdíjpótléka Összesen 280 millió Ft 390 millió Ft 300 millió Ft 160 millió Ft 50 millió Ft 1 180 millió Ft A fedezetet az 1957. évi állami költségvetésben kell biztosítani. 130
