Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

49. 1957. december 23.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. december 23.

ezért az ingyenes juttatásra való utalásokat, amelyek a határozatban több helyen szerepelnek, meg kell változtatni, és észszerű kedvezményes térítést kell ehelyett kimondani. Egyes esetekben még az is lehetséges, ha csak eszmei térítést ír elő a határozat, de valami térítés feltétlenül legyen.

Az előterjesztés ismét tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a tsz-ekbe kihelyezett agronómusokat az állam fizeti. Ez nem helyes. Azt a látszatot kelti, mintha a tsz- nek az agronómusra nem volna szüksége, és az állam ráerőltetné ezeket a tsz-re. Meg kell vizsgálni, hogy milyen támogatás kell a tsz-eknek ahhoz, hogy az agronómusokat fizetni tudják, ezt a támogatást esetleg hitel formájában megadni, vagy az agronómusok illetményének egy részét vállalja magára az állam, de teljesen állami pénzből ne helyezzünk ki agronómust.

A kedvezményeknél megkülönböztetést kellene tenni az egyes termelőszövetkezetek között kb. azon az alapon, ahogy Dobi elvtárs azt felvetette. Természetes, hogy a gyengébb termelőszövetkezeteket is segíteni kell. Általában azokat a termelőszövetkezeteket kell támogatni, amely maga is segít az államnak. Az olyan termelőszövetkezeteket, amelyek az állammal nem akarnak közösséget vállalni, ne támogassuk. Ehhez tartozik az is, hogy nem elég a termelőszövetkezetek árutermelését fokozni, mert előadódhat, hogy az állami kedvezmények igénybe vételével megtermelt áruval a tsz úgy jelentkezik a piacon, mintha egyéni gazda volna. Támogatni azt a termelőszövetkezetet kell, amely árutermékeit szerződéses alapon értékesíti az állam szerveinél. Az ilyen termelőszövetkezet megkaphatja a jelen határozatban körülírt kedvezmények egészét. Az a termelőszövetkezet, amely nem köti le szerződésben teljes árutermelését, az arányosan kisebb hányadát élvezze az itt előírt kedvezményeknek. Különbséget kellene tenni a termelőszövetkezetek különböző típusai között is. Pl. ha van olyan termelőszövetkezet, amelytől várható, hogy a későbbiekben a falu egész lakosságát magába foglalja, ezt kell elsősorban támogatni, és bizonyos kedvezményeket csaknem kizárólag ennek kell juttatni. Ide tartozik pl. a bekötő út építés is. Az is elképzelhető, ha a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazási rendszeréhez hasonlóan olyan rendelkezést tartalmazna a határozat, hogy a benne foglalt összes kedvezményeket a jelenleg működő, egyéb feltételeknek megfelelő termelőszövetkezetek kapják. Ennél valamivel kevesebb kedvezményt kapjanak azok, amelyek meghatározandó ideig és az után alakulnak, és azt a határidőt meg lehet állapítani, amelyen túl alakuló tsz-ek már ezekben a kedvezményekben nem részesülnek.

A határozatban szereplő anyagellátási, pénz és létszám mennyiségek felső határt képeznek, és ezen az alapon kell ezeket a terve beépíteni. Ha kiderül, hogy az igények a terv adta lehetőségekhez túlzottak, úgy erre a terv tárgyalása során rá kell majd mutatni.

A traktorosok bérezésénél az a lényeg, hogy a bérezés előnybe részesítse mind a traktorost, mind a gépállomás vezetőjét, mind a gépállomást a tsz-nek végzett munka alapján. Ezen az alapon kell a bérezési rendszerüket kidolgozni. Későb1063