Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

48. 1957. december 5.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. december 5.

Felhívja a figyelmet arra, hogy 1960-ig 10 éves és ezidő után 20 éves tagság szükséges a nyugdíjjogosultság eléréséhez. Ezt a hirtelen ugrást nem tartja helyesnek.

Nem tartja helyesnek, hogy a tsz-tagoknál országos átlag jövedelem alapján állapítsák meg a nyugdíjat, ez helyett - minthogy ez a jól és rosszul dolgozó tsz tagok közti egyenlősítésre vezet - a szövetkezetenkénti átlagkeresetek megállapítását javasolja.

Ajtai Miklós elvtárs: Amennyiben 1957. évre a tsz-ek nem fizetik be a járulékot, úgy 1958-ban 35 millió forint állami támogatást kell előirányozni. Ezt a terv keretei között nem tudja megvalósítani. A kormány mondja ki, hogy azok, akik 1957-ben a járulékot nem tudják befizetni, ezt kötelesek 1958. évben pótlólag fizetni, illetőleg ezektől 1958-ban tartozásukat be kell hajtani.

Kisházi Ödön elvtárs: A 900 forintos kereseti átlagot mindössze két évre javasolja megállapítani, ezután újból kell megállapítani a kereseti átlag összegét. A jelenlegi kalkuláció is mintegy 6 millió forintos évi hiányt mutat, ez három év után, ha az átlagkereseteket nem vennék revízió alá, tovább emelkedne, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a termelőszövetkezeti tagok több, mint fele 50 évnél magasabb életkorban van. Amennyiben a 120 000 tag járuléka pontosan befolyik, ez esetben a járulékok és a nyugdíjak összege egyensúlyban van, csupán az adminisztráció költsége fedezetlen, erre kell az államnak mintegy 6 millió forint támogatást biztosítani. Perspektívában helyes az az elgondolás, hogy a társadalombiztosítást kb. két nagy szervre bontsuk szét, az egyik látná el a munkaviszonyban állók biztosítását, a másik a szövetkezeti tagok, kisiparosok és kiskereskedők biztosítását. Ezt azonban csak több év múlva lehet majd megvalósítani.

Amennyiben már most a tsz tagok biztosítására önálló szervezetet hoznánk létre, ennek jelentős adminisztrációs költségei volnának, amely az állam e téren jelentkező 6 milliós hozzájárulását még tetemesen megnövelné. Az SZTK a Munkaügyi Minisztérium közbenjárására vállalta a tsz-tagok biztosításával járó adminisztrációt, így a Dobi elvtárs által javasolt önálló szervezet megvalósításával nem ért egyet. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ebben a megoldási formában is külön kezelik a termelőszövetkezeti tagok nyugdíj járulékait, és köny- velésileg ez így is önálló alapot képez.

Jelentős vita abban a kérdésben van, hogy azok, akik kivételesen már 5 év után is nyugdíjat kapnak, végezhetnek-e továbbra is rendszeres munkát a termelőszövetkezetben vagy nem. Véleménye szerint ezek számára a további rendszeres munkavégzés lehetőségét nem szabad megadni.

Ami Dobi elvtárs egyes javaslatait illeti, ezzel kapcsolatos véleményét a következőkben fejti ki: A 2. ponttal kapcsolatban nyilván félreértés van, mert aki rokkantsági segélyt kap, annál nem kell megvárni a 10 éves várományi időt, hanem a rokkantság bekövetkeztekor ezt már hamarabb is folyósítják.

1031