Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

per alatt lévő birtokügyben senkit sem sújthat egyházi kiközösítéssel, de az egyház elleni egyéb jogsérelmek esetén élhet ezzel. A püspök által jogosan vagy jogtalanul elfoglalt birtokok felől döntsön az erdélyi vajda. András püspök Erdély területén a király engedélye nélkül egyetlen nemes birtokát sem foglalhatja el, vagy vásárolhatja meg. A püspök a nemesek birtokain lévő egyházakba a birtokosok akarata ellenére nem nevezhet ki papot. Az erdélyi országlakók dézsma fejében kalangyánként (de singulis decimalibus capetiis) egy dénár-fontot fizessenek a püspöknek. Ha ezt nem fogadná el, az ő részébe esett kalangyákat ott hagyhatják a mezőn. A főesperes előtt folyó perekben egyetlen perlekedő sem marasztalható el egy márkán felüli bírságban. Ái Zsigmond király 1395. március 15-i oklevelében az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277426 és 277552) és a barcasági szász ev. káptalan lt-ban (DF 286639, 286553 és 286591), valamint az erdélyi káptalan 1398. február 20-i ái-ban, melyet korábban a medgyesi szász ev. káptalan őrzött és jelenleg az SzNLt-ben található. Ennek közel egykorú egyszerű másolata, valamint V. László király 1455. április 27-i ái a brassói szász ev. egyházközség lt-nak őrizetében van. • Közlés: Benkő: Milkovia I. 122-125. — Katona IX. 340-343. — Szeredai: Series 82-84. — Vajda 137-140. — CDHung IX/1. 193-195. — KvOkl I. 45-46. — Theil-Werner 10-12. — Hurmuzaki 1/1. 692-694. — Ub II. 21-23. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 204-206, 629-630 (román fordításban is). • Regeszta: Transilvania 4/1871. 195 (Moldovanu St.). — Fabritius 20. — ErdKLt 114. sz. — Bónis: Szentszéki regeszták 1008. sz. 214. 1344. augusztus 8. (in villa Scenthemrehg, dom. a. Laurentii mart.) István erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán a gyulafehérvári (AlbTr) egyház káptalanához. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében megbízottja: Myhalchfolua-i Myhalch fia: László, vagy Ispanlaka-i Mathyus fia: János vezesse be András fia: Mihály magistert Chungwa (in cttu Albensi) birtokbeli részébe, miután azt a szomszédok jószágától elhatárolta. Az esetleges ellentmondókat idézze színe elé a lehető legközelebb tartandó erdélyi közgyűlésére (diem congregationis nostre generális universitati nobilium partis Transsilvane quam citius quo poterimus, dominó favente, sumus celebraturi). E levelét tárnokmesterként használt pecsétje alatt bocsátotta ki, minthogy vajdai pecsétnyomójának vésése még nem készült el (Presentes vero, quia sigillum woyuodatus nondum sculptum habemus, sub sigillo, quo tempore thawarnicatus domini nostri regis utebamur, vestre amicitie duximus destinandas). Belefoglalva az erdélyi káptalan 1344. augusztus 18-i okleveleibe (217. és 218. sz.), DL 30642 és 30643. • Közlés: ArhlstRom 1/2004, nr. 1, pag. 42—43 (Diaconescu M.). 215. [1344. augusztus 8. és 1350. október 30. között] István erdélyi vajda tanúsítja, hogy Fyzkwth-i János fia: János panasza, miszerint a szentgyörgyi népek (populi de Sancto Georgio) hatalmasul használják [Fyskwth nevű] birtokát, igaznak bizonyult. Tartalmi említés Ravasz István erdélyi alvajda 1353. február 20-i oklevelében (695. sz.), Beszterce v lt. Keltezése Lackfí István vajda hivatalviselésének időpontjain alapszik. • Regeszta: DocRom Hist C, X. 190. — Berger: Regesten I. 21. sz. 216. 1344. augusztus 13. (Vissegrad, f. VI. a. Assumpt. virg.) I. Lajos király bizonyítja, hogy Veres (Rufus) Péter és testvére: Achyl (d) János magisterek, mivel egymástól távol lakván nem tudnak egyformán gondot viselni birtokaikra, előtte úgy egyeztek meg egymással, hogy Achyl (d) János a Gyungus melletti Pese, a Raba melletti Gulach, a Wosvar vármegyei Bud és a Vesprim vármegyei Kath nevü jószágát átengedi birtoklásra