Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

121. 1343. február 28. (Dewa, f. VI. a. Invocavit) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az erdélyi káptalannak. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Tathey-i Kémen fia: Márton vagy Ozdy-i Lopus (d) János és Ozdy-i Lukács iktassa be Thathamer magister [székes] fehérvári (Albensis) prépostot, királyi alkancellárt és unokaöccsét (nepoti): Mátyást Bykus birtokba, melyet Tamás (m) tárnokmester, Scepus-i és Wywar-i ispán, fiaival egyetértésben, adott nekik fáradozásaikért, az esetleges ellentmondókat pedig idézze színe elé. — Hátlapján azonos írással: Honorabilibus et discretis viris capitulo ecclesie Transsilvane amicis suis honorandis pro discreto viro et [dominó] Tatamerio Albensi preposito statutoria. Eredeti, vízfoltos hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277296). • Közlés: Szeredai: Notitia 39. — CDHung 1X71. 186. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 116, 608-609 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: ErdKLt 109. sz. — AOkl XXVII. 77. sz. 122. 1343. március 12. (Bude, in Gregorii pape) I. Lajos király a Varad-i káptalanhoz. János fráter Clusmonustra-i apát kérésére küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Nádasi (de Nádas superiori) Miklós vagy Lőrinc, illetve Zuchak-i Chue királyi emberként határolja el az apátságnak a Nádas folyó melletti Nádas nevű (Clus vm) birtokát az Orad és Boch nevű föld vagy birtok felől és - ha nem történik ellentmondás - iktassa azt az apát és monostora örök tulajdonába. Belefoglalva a váradi káptalan 1343. május 1-jei jelentésébe (130. sz.), DL 28726 és 31172. • Közlés: ArhlstRom 1/2004, nr. 1, pag. 36 (Diaconescu M.). • Regeszta: AOkl XXVII. 101. sz. 123. 1343. március 12. (Segeswar, Gregorii pape). Mendwan-i Lack András örökös úr (heres perpetuus), országbíró, székely ispán és erdélyi vajda bizonyítja, hogy I. Lajos királynak az erdélyrészi Waldhydt lakosai által neki felmutatott 1343. január 8-i parancsára (118. sz.) összehívta Holbelegen-re Sendlaslo és Walthydt népét és a Segeswar-i polgármester: Craus Stephan, valamint esküdt polgárai: Langdonostorffer Péter, Aylescher Ladislaus és Rupendt Thomas, Medies-i Michael comes, Senthlaslo-i Schutsch Girhard, Henczmann Cristannus Eulsch-i villicus, Proden-i Péter Textor villicus, Nyrescher Sigmund Saros-i villicus, Donestor-i Gross (Magnus) Ladislaus esküdtek előtt a Kykelle-től elkezdve, dél felé a határt az alábbi módon állapította meg: Juxta pontem in dicto fluvio Kykelle edificatum duas antiquas erectas metas terreas iuxta privilegia antiqua incolarum de Waldhydt et Senthlaslo per nos compertas ampliare et magis erigi facere fecimus et mandavimus, quarum una a parte orientali populo de Senthlaslo et altéra a parte occidentali populo de Walthydt deservientes territoria huius modi distinguendo. Dehinc directe versus imaginem quandam ab incolis de Waldhydt lapide constructam tendendo versus silvam ad plagam merdionalem iuxta magnam viam provincialem similiter duas antiquas metas terreas seu cumulos iuxta privilegiorum contenta inventas a parte orientali populo de Senthlaslo et a parte occidentali populo de Walthydt similiter deservientes magis erigi fecimus. Dehinc versus albam viam et plagam meridionalem sub montem, qui ascendit vallem Arnoldi, ubi similiter duas metas terreas antiquas a parte orientali et occidentali populo possessionum Senthlaslo et Walthydt deservientes magis erigi fecimus. Dehinc ascendendo per eandem albam viam usque supra vallem Arnoldi, que via realiter distinguit, dividit et separat territoria populorum de Senthlaslo et Walthydt usque supra predictam vallem et citra, ubi similiter duas antiquas metas terreas