Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

97. 1342. június 2. (in quind. Penth.) Vilmos pannonhalmi (Sacri Martini sacri montis Pannonié) és Siffrid garamszentbenedeki (Sancti Benedicti de Gron) Benedek rendi apátok, a Wissegrad-i Szt. András apostol-monostorban 1342. június 2-án tartott tartományi káptalan elnökei, Miklós Pechwarad-i, Tamás Zubur-i, János Colos-i apátok, e káptalan diffinitorai, továbbá Benedek Sexard-i, Dániel Wissegrad-i, Henrik Zebegin-i és Mihály Almad-i apátok - a garamszentbenedeki perjel: Miklós, valamint Henrik, Ulrik, János és Jakab fráter ugyanottani szerzetesek kérésére - a káptalan nevében úgy határoznak, hogy azt a 400 arany forintot, amelyet Siffrid apát Mongerod, Clusmonstura, Bulch, Bissere és Beela monostorának visszaszerzésére a szentszéknél és Magyarországon költött, az érdekelt öt monostor térítse meg Garamszentbenedeknek; mégpedig Mongerod hat, Clusmonstura tizenkét, Bulch tiz, Bissere hat, Bela vagy Graab szintén tizenkét forintos évi részletekben, melyeket mindig szeptember 29-én (in Mich. arch.) kell fizetniök mindaddig, amíg a teljes összeget le nem törlesztették. Eredeti, hártyán, kilenc függőpecsétjéből egy elveszett, DL 3492. — Ái Strelitzi Nikolaus közjegyző 1342. június 6-i oklevelében, a pannonhalmi főapátság rendi lt (DF 207186). r Közlés: CDHung VIII/4. 604-606. — Pesty: Krassó III. 11-13. — PannRendt II. 395-396. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 94-95 (román fordításban). C Regeszta: Ortvay: Temes I. 71. — AOkl XXVI. 280-281. sz. 98. 1342. július 1. (in villa Zamus, in oct. Nat. Ioh. bapt.) Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Mykud bán fia: Miklós fiai: János, László, Miklós és Leukes magisterek az Olnuk birtok régi határjelein belül fekvő Gyrukuth völgy fejét (quoddam caput vallis Gyrukuth) visszaadták Olnuk-i János comesnek noha korábban az Olnuk-kal szomszédos Gyrukuth nevü földért hosszasan pereskedtek vele színe előtt. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1364. október 13-i oklevelében, iktári Bethlen cs lt (DF 255009). • Közlés: DocRomHist C. XII. 347-348, 350 (román fordításban is). 99. 1342. [július 16. előtt]. I. Károly király pátens oklevelében biztosítja [a kolozsmonostori] apátság jogát a Monostor-on szokott vámszedésre a Cluswar-i polgárokkal szemben is. (Item super tributo in eadem Monostor exigi consueto littera pátens Karoli regis majori sigillo a tergo consignata contra cives de Cluswar assecurationalis, anno domini trecentesimo quadragesimo secundo confecta). Bejegyzés a kolozsmonostori konvent lt 1427. évi jegyzékében, DL 36403. Keltezése a király halálának időpontján alapszik. • Közlés: KmJkv I. 184. • Regeszta: AOkl XXVI. 384. sz. 100. 1342. augusztus 1. (Fahyd, in oct. Iacobi ap.) Péter erdélyi alvajda előtt Márton fia: János Moruch-i nemes valamint fiai: Jakab, István és Thelman, Doboka vármegyéből, az Euspataka vizétől keletre, a malomgát felett egészen Iwanka fia: János malomhelyéig terjedő, szántóföldeket is tartalmazó erdőt (quandam scilicet silvam, in qua item térre arabiles continentur in superiori parte obstaculi molendini Iohannis filii Iwanka iuxta fluvium Euspataka vocatum a parte orientali existentem usque ad locum molendini eiusdem Iohannis filii Iwanka), mely korábban Eus birtokhoz és Iwanka nagyapjához tar-