Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

86. 1342. május 1. (in oct. Georgii mart.) A Warad-i káptalan bizonyítja, hogy néhai Mykud bán fia: Péter magister, valamint fiai: János, Péter és Dávid előtte kijelentették, miszerint a Maros folyó közelében, Fehér vármegyében (in cttu Albensi, prope fluvium Morisii) fekvő Vywar nevű birtokukat 70 budai (Budensis) súlyú, majd 15 fehérvári (Albensis) súlyú márka finom ezüstön és egy fertő híján hét dénármárkán (quamlibet marcam cum decem pensis computando) részletekben már korábban elzálogosították András erdélyi püspöknek, akit ebben az ügyben most a Tasnad-i pap és a Mesces-en túli tizedek procuratora: Vince képvisel. Minthogy pedig e birtokukat nem tudták kiváltani, jóllehet András püspök többször is kegyesen haladékot adott az időpontok elmulasztása miatti büntetések kifizetésére, végül eleget tettek annak az előzőleg vállalt kötelezettségüknek, hogy a zálog ki nem váltása esetén Vywart örökre átengedik a püspöknek. Péter erdélyi alvajda, valamint Forro-i Mihály és Kemin fia: Márton, Fehér vármegyei szolgabírák előtt ténylegesen át is adták a birtokot András püspöknek, ellentmondás nélkül beiktattatva őt az előzőleg körülhatárolt jószágba. Erről az alvajda és a nevezett szolgabírák állítottak ugyan ki oklevelet, de ők ígéretet tettek arra, hogy az átadásról a püspök vagy ügyvédje felszólítására bármikor bármelyik káptalanban is bevallást tesznek. Most tehát, nehogy abba a látszatba kerüljenek, mintha el akarnának állni korábbi ígéretüktől, megismételték, hogy Vywar-t örökre átadták András püspöknek és az erdélyi püspökségnek. Jóllehet az általuk felkért becsüsök Vywar-t 160 fehérvári súlyú márka finom ezüstre értékelték, és ők ezt az összeget már felvették korábban, András püspök irányukba kinyilvánított együttérzésből, a becsértéken felül, újabb 160 fehérvári súlyú márka finom ezüstöt adott nekik, és átengedte a falvaikból járó teljes tizedjövedelmet is egészen mostanáig. Hálából Péter magister és fiai kötelezték magukat, hogy András püspököt és utódait rokonságuknak e jogügylettel kapcsolatos minden keresetével szemben saját költségükön megvédelmezik. Ha másként cselekednének, 500 budai súlyú márka finom ezüst büntetés, valamint a fizetési időpontok elmulasztásáért kirótt büntetések és bírságok megfizetésének újbóli kötelezettsége terhelje őket. — Méltóságsor. Bertrand bíboros prépost, László olvasó-, Fülöp éneklő-, Péter őrkanonok magisterek. Ái a váradi káptalan 1355. június 11-i oklevelében (794. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277334 és 277366). • Közlés: Szeredai: Series 65-67. — CDHung VIII/1. 603-605 (mindkét közlésben, hibásan 1316-ra keltezve). — DIR C, veacul XIV, vol. IV, 77-79, 598-600 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 71. sz. (hibásan 1316-ra keltezve). — AOkl XXVI. 173. sz. 87. 1342. május 1. (in oct. Georgii mart.) A Warad-i egyház káptalana bizonyítja, hogy Akus nemzetségbeli Mihály fia: idősebb (magnus) Akus magister - fiai: Dénes és László nevében is - az Akusmonustora (Zonuk vm), Gyos (Pest vm), Akuspalataia (Esztergom vm) nevű részbirtokai negyedét megnevezetten, de az országban bárhol található összes más birtokai negyedét is, a kegyúri jogokkal és minden létező vagy lehető haszonvételével együtt, fiai beleegyezésével, örökre átengedte Ilona nevű leányának és férjének: Zywly-i Lőrinc fia: Jánosnak és utódaiknak, akik ennek fejében élete végéig gondozzák betegségében, élelmezik, ruházzák és minden szükséges dologgal ellátják. Ha Ilona gyermektelenül halna meg, e birtokrészek visszaszállnak Akus fiaira és nemzetségére, miután