Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

comes Culus-i alszolgabíró az előző szerdán - november [15]-én - Chehteleke falut megidézte, hogy Miske birtokrészébe beiktassa Mózest, de a falu a megadott időpontban nem jelent meg és Mózest sem iktathatta be. Hasonlóképpen megidézte Zokol faluból Nagy (Magnum) István, Veres (Ruphum) Simon és Albert fia: Miklós nemeseket, de ők sem jelentek meg és nem is képviseltették magukat. — Hátlapján azonos írással: Iudicialis pro Stephano contra villám Cheh et nobiles de Zokol Stephanum, Simonem et Nicolaum. Eredeti, papíron, hátlapján két befüggesztett pecsét nyomával, Teleki cs mvhelyi lt: DL 74434. Megjegyzendő, hogy írása azonosnak látszik az [1339?] február 24-re keltezett oklevelével (DL 74436 - lásd CDTrans II. 1030. sz.). Egyébként az itt említett Nagy István szokoli nemesre 1322-ből ismeretes adat (uo. 433. sz.), Cseh Mihály 1334-ben már szolgabíró (de ekkor Henke Péter a társa, uo. 825. sz.), Suky János pedig 1326-1371 között szerepel a forrásokban. • Közlés: TelOkl I. 66-67. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 549, 609-610 (román fordításban is, mindkettő 1340 körűire keltezi). 36. 1340. (Wyssegrad) Tamás erdélyi vajda és [Zonuk-i] ispán a Warad-i káptalannak. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében Zoruad-i [He]ghun, Bartauelgy-i György fia: János, vagy [...] fia: János iktassa be Lamperth fia: László fiait: Jánost, Miklóst és Lászlót Chaan (Zonuk vm) birtokba, az esetleges ellentmondókat pedig idézze színe elé. — Hátlapján azonos írással: Discretis viris et honestis, amicis suis honorandis capitulo ecclesie Waradiensis. Eredeti, papíron, melynek első harmada hiányzik, hátlapján nagy méretű kerek zárópecsét töredékével, DL 40850. • Regeszta: AOkl XXIV. 756. sz. 37. 1341. január 15. (Wyssegrad, III. d. oct. Epiph. dom.) I. Károly király, értesülve Henel (d) Johann fia: Martin, valamint testvérei: Ladislaus és Nikolaus panaszából arról, hogy az apjuk érdemes szolgálataiért örökre nekik adományozott Epyndorf nevű földjüket a Byztricia-i és a hozzátartozó népek, különösen a Jaad-i hospesek elfoglalták és birtokolják, kirekesztve őket annak használatából, új adományt ad a nevezetteknek és utódaiknak e birtokra vonatkozóan. — A pecsét alatt: Relatio vayuode. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett felségpecsét töredékeivel, Bethlen cs bethleni lt: DL 62700. — Ái I. Lajos király 1349. szeptember 24-i oklevelében, uo.: DL 62702, 62713, 62718 és 62722. • Közlés: Ub I. 510. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 1-2 (román fordításban). • Regeszta: AOkl XXV. 43. sz. 38. 1341. január 15. (Wyssegrad, III. d. oct. Epiph. dom.) I. Károly király a besztercei (Byztriciensium) és Beszterce-széki hospesek bíráinak, esküdtjeinek és összességének, de különösképpen Jaad falu hospeseinek. Henel (d) Johann fia: Martin, valamint testvérei: Ladislaus és Nikolaus panaszából értesült arról, hogy Jaad falu hospesei kizárták őket az apjuk érdemeiért általa örökre nekik adományozott Epyndorf nevű föld használatából és azt bitorolják, nem félve a királyi adomány megsértésétől. Keményen parancsolja nekik, hogy Epyndorf-ot adják vissza tulajdonosainak és hagyják őket békességben ott tartózkodni, óvakodva attól, hogy nevezett Johann fiai kénytelenek legyenek ismét panaszkodni ellenük. — Hátlapján azonos írással: Fidelibus suis universis iudici, iuratis et