Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

ADDENDA (1117-1135. sz.)

Coloswar-i Szűz Mária-egyház apátságát és konventjét, Szűz Mária iránti áhítatos érzése­itől indíttatva, abban a kiváltságban részesítette, hogy az apátság jobbágyai és az azok módján élő birtoktalan serviensei felett (iobagiones et servientes eorum impossessionatos in quibuslibet possessionibus ipsorum more aliorum iobagionum commorantium), a bűn­ügyek kivételével, minden ügyben csak az apát vagy officialisa ítélkezhet. Ha ők a jog­szolgáltatást elmulasztanák, panasszal a királyhoz vagy az erdélyi vajdához lehet fordulni jogorvoslatért. Ái I. Ferdinánd király 1563(7). évi, állítólag Kolozsvár város részére készített oklevelében, melynek szövegét a Hevenesi-gyüjtemény őrizte meg (tom. V. p. 194), akárcsak vele szóról szóra megegyező 1369. június 11-i (CDHung 1X74. 159-160) és a fentebb ismertetett 1357. április 6-i királyi kiváltságleveléét (tom. V. p. 195). Ezen másolatok azonban 1833 és 1894, azaz a közzététel és a kéziratok katalogizálása között hozzáférhetetlenné váltak, mert a Hevenesi-gyüjtemény szóban forgó kötete azóta ismeretlen helyen lappang, tehát ezek az okleve­lek jelenleg csak a CDHung IX/2 felületes kiadásában állnak rendelkezésünkre. Az itt szereplő keltezés éve azonban - minden jel szerint - hibás, mert nehezen egyeztethető össze a jelen kötetben erre az ügyre vonatkozó egyéb információk (vö. 81, 93, 177, 865. sz.) kronológiájával. Bár véleményünk szerint az apátság bíráskodási kiváltságainak ügye 1341-1345 között rendeződhetett, amikor János apát egyben a királynéi udvar káplánja is volt, kötetünkbe - jobb híján - változatlanul átvettük a CDHung keltezését. Kellően megalapozott, új keltezésre ugyanis majd abban az esetben kerülhet sor, ha vagy a Hevenesi-gyüjtemény V. kötete hozzáférhető lesz, vagy eddig ismeretlen átirat, illetve másolat bukkan fel e két oklevélről. A keltezés körüli zavar azért keletkezhetett, mert az újkori másoló hibásan írta át a valószínűleg rövidített formában megadott évszámot. E két oklevél egyébként annak ellenére hitelesnek tekinthető, hogy nem szerepelnek a konvent okleveleinek 1427. évi jegy­zékében és fontosságuk ellenére sem maradtak középkori átírásaik és újabbkori másolataik. • Közlés: CDHung IX/2. 602-603.

Next

/
Thumbnails
Contents