Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

1340. április 20-május 1. 35 jobbágyokat, Kysfolud-on Pál fiai részének Chanad város felőli fele és Mokofalwa-n az eddig is birtokolt részük. Örökjogu monostoraik kegyúri joga továbbra is közös marad. A Pál fiai kezén levő többi birtokhoz Domokos fia: Mihály és Benedek fia: Fülöp többé nem formálnak jogot, azokról lemondanak Pál fentebb nevezett fiai javára. Duburdun-ban és más lakatlan, új helyeken bármelyik fél szabadon telepíthet magának falut. Az idegenek kezére került birtokokat közösen igyekeznek visszaszerezni, és azokat is felosztják egymás között. Ha csak az egyik fél szerez vissza valami birtokot, a másik fél az osztályt megelőzően köteles a költségeit megtéríteni. Ha mindkét fél egyenlő értékű jószágot szerez vissza, ki-ki megtarthatja azt osztály nélkül. Mindezekre a felek előtte kötelezték magukat. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, Wesselényi cs zsibói lt (DF 254787). • Közlés: AMP 5/1981. 340-344 (hibás olvasatokkal, Rusu A. A.). • Regeszta: AOkl XXIV. 164. sz. 13. 1340. április 20. (Gelyenes, f. V. p. Pasce) Bereck fia: János magister Zothmar vármegye ispánja szolgabíráival együtt bizonyítja, miszerint a király parancsára Gelyenesen április 20-án a nemesek és nemtelenek számára tartott közgyűlésen Chahol-i Péter fia: János magister azzal a panasszal állt elő, hogy famulusát: Hothuan-i Tamást Lascud faluban Chernete mátkája (sponsus): Lőrinc, Chako (d) Lőrinc fiai: Miklós és Tamás, Márk fia: Miklós, Lodomer fia: Miklós, Fafeu (d) Mihály és Zeuke fia: Mihály megölték és tíz márkát elvettek tőle. Ezt az állítást az esküdtek, a nemesek és a nemtelenek egyaránt megerősítették. Eredeti, hártyán, hátlapján öt pecsét nyomaival, Kemény József gyűjteménye (DF 253431). • Regeszta: EMOkl 64. sz. (április 26-ra keltezve) — AOkl XXIV. 238. sz. 14. 1340. május 1. (Culusmonustra, in oct. Georgii mart.) Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy miután a Zonuk, Doboka és Culus vármegye nemesei számára 1339. november 8-án (in oct. Omn. sanct.) Bonchhyda-n tartott közgyűlésén ifjabb Wos (dicti) Miklós és László magisterek személyesen, testvéreik: Acheel (d) János, Lőrinc, Péter, Tamás, Mihály és Deseu nevében pedig az erdélyi káptalan ügyvédvalló levele alapján azt kívánták idősebb Wos (d) Miklós comestől, hogy örökölt, szerzett és vásárolt birtokain osztozzék meg velük, de ő kijelentette, hogy csak örökölt jószágain hajlandó osztozni, mert szerzett és vásárolt birtokai felől oklevelei vannak, ügyüket [1340.] május 1-jére (ad oct. Georgii mart.) Culusmonustra-ra halasztotta (CDTrans II. 1055. sz.). E határnapon Monustur-on a testvéreik: Acheel (d) János, Veres (Rufus) Péter, Lőrinc, Tamás és Deseu, valamint az időközben elhunyt Mihály képviseletében a nyitrai (Nyttriensis) káptalan ügyvédvalló levelével személyesen megjelent [ifjabb] Wos (dicti) Miklós és László előtt azonban idősebb Wos (d) Miklós comes egyedül I. Károly király gyűrűpecséttel megerősített, 1340. január 9-i oklevelét (3. sz.) mutatta be, noha ez csak Zentgutharth, Chege, Zylwas és Zenthywan nevű szerzett jószágait illetően tartalmaz tilalmat. Mivel Miklós comes a vásárolt birtokai felől nem tudott [hasonló] oklevelet felmutatni, három márka bírsággal sújtja őt és megállapítja, hogy örökölt és vásárolt birtokain köteles rokonaival megosztozni arra megállapítandó későbbi időpontban. A fentebb említett négy birtok ügyét tehát elnapolja, mert semmiképpen sem akar a királyi parancs ellenére ítélkezni