Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

beaté Marié virginis de Clusmonustura, pro magistro Petro filio Iacobi de Gerendh, statutoria. Eredeti, vízfoltos papíron, hátlapján befüggesztett kerek pecsét nyomai, DL 28578. I Közlés: AOkm VII. 4243. — Revlst 15/1929. 4-5 (Motogna V.). — DocRomHist C, XI. 228-229 (román fordításban is). • Regeszta: DocVal 136-137. 984. 1358. febmár 23. (in castro Kykulleu, in vig. Mathie ap.) Domokos erdélyi alvajda az erdélyi egyház káptalanának. András erdélyi vajda és Zonuk-i ispán január 29én (f. II. p. Conv. Pauli ap.) Torda-n tartott közgyűlésén Mihály fia: János, Miklós fia: Demeter és Péter fia: János Chekeloka-i nemesek elpanaszolták, hogy a Noghkykulleu folyó mellett, Mykezaza és Kysekemezeu között fekvő Kyralreue nevű, most lakatlan örökös birtokukat (Kykulleu vm) és jövedelmeit a nevezett Mykezaza falu népei vagy hospesei, beleegyezésük nélkül, önkényesen használják. Kérésükre a hét vármegye szolgabírói és az esküdt ülnökök, akiket az erdélyrészi nemesség jelölt ki (iudices nobilium et iurati assessores per universos nobiles dicte partis Transsiluane dominó nostro woyuode et nobis ad iudicium deputati), megesküdve a Szent Koronára és a kereszt életadó fájára, egyhangúlag azt vallották, hogy Kyralreue valóban a nevezett Chekeloka-i nemesek örökös birtoka, s az említett hospesek János apját: Mihályt megölve, őket, mint kiskorúakat, elűzték. Ezért a vajda külön parancsára a káptalan küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Syra-i Miklós alvajdai ember és Kykulleu-i alvámagy, a szomszédok összehívása után Kyralreue-t újból határolja körül, és iktassa örökjogon Mihály fia: Jánosnak, Miklós fia: Demeternek és Péter fia: Jánosnak. Az esetleges ellentmondókat idézze a színe elé, az iktatásról és határjárásról, vagy az idézés napjáról és helyéről pedig írásban értesítsék. — Hátlapján azonos kéz írásával: Discretis viris et honestis, honorabili capitulo ecclesie Transsiluane, dominis et amicis suis reverendis, pro Iohanne filio Michaelis de Chekeloka et aliis interius declaratis, statutoria. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomaival, DL 29687. • Közlés: AOkm VII. 54-56. — DocRomHist C, XI. 231-234 (román fordításban is). 985. 1358. febmár 24. (Avinione, VI. Kai. Mártii) [Lath Miklós lovag] (miles) kéri [VI. Ince] pápát, hogy a Zaad-i Mindenszentek, Aruahigh-i Szűz Mária, Zenthmiclos-i Szt. Miklós és Szt. Mihály-plébániaegyházaknak - amelyek románok körében (in medio Olachorum), garázda (protervas) népek közt fekszenek (de ezek közül egyesek újabban a katolikus hitre tértek) - öt évig engedélyezzen ötször negyven napi búcsút az odalátogatóknak. Kéri továbbá, hogy ezen plébániákat, melyek eddig egyik megyéspüspökhöz sem tartoztak, csatolja a Chanad-i vagy az erdélyi (Transiluanensi) egyházmegyéhez, amelyek határvidékén fekszenek. Papjaik viszont csak a tized (decimas infra limites parrochie sue provenientes) negyedét legyenek kötelesek a megyéspüspöknek átadni, figyelmen kívül hagyva az ottani szokásokat, miszerint a püspök csak a tized negyedét, hatodát vagy tizenhatodat hagyja a plébánosnak, néhol pedig semmit sem. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. • Közlés: RegSuppl II. 120-122. sz. — DocVal 137 (csak a szöveg első része). — DocRomHist C, XI. 235-236, 237-239 (román fordításban is). — Táutu: Fontes X. 206-207 (112a-c. sz.).