Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

di rájegyzés: Donatio Lodovici regis familiae Losoncianae super quinquagesimis Valahorum, 1357. Eredeti, hártyán, ép függőpecséttel, Erdődy cs galgóci lt, lad. 98, fasc. 7, nr. 11. • Közlés: BánfOkl I. 212-214. — Revlst 18/1932. 245 (Motogna V., hibásan július 1-jére keltezve) — DocRomHist C, XI. 154-156 (román fordításban is). • Regeszta: DocVal 133-134. 938. [1357.] július 26. (Wissegrad, II. d. Iacobi ap.) I. Lajos király az erdélyrészi ispánoknak, várnagyoknak, nemeseknek és a gyulafehérvári (AlbTr) egyházmegyében élő minden rendű-rangú embernek. Az erdélyi püspöknek és káptalanának ama panaszára, hogy a nekik járó tizedet saját birtokaikról [sokan] maguk részére szedik, elrendeli: külön ezért kirendelt megbízottja: Loránd fia: László és a Warad-i káptalan tanúbizonysága előtt e levél vételétől számított tizenötödik napon fizessék ki a püspöknek és káptalanának eddig járó tizedet, mert ellenkező esetben megbízottja a kifizetetlen tizedek értékéig lefoglalja bárhol található javaikat. A jövőben pedig ne avatkozzanak bele a püspöki és káptalani tized beszedésébe, hanem engedjék meg birtokaikon azok behajtását. Belefoglalva a váradi káptalan 1357. [augusztus 17-i?], töredékesen fennmaradt oklevelébe (947. sz.), DL 32197. A keltezés alapjául a király 1357. január 26-i parancsával (882. sz.) összecsengő szövegezés és az szolgált, hogy az uralkodó - az itt közölt oklevelek bizonysága szerint - ezekben a napokban foglalkozott az erdélyi püspökség és káptalan birtok- és tizedügyeinek rendezésével. Vö. az 1359. május 8-i megegyezés szövegével (1066. sz.). 939. 1357. július 30. (Wyssegrad, dom. p. Iacobi ap.) I. Lajos király András erdélyi vajdának és Zonuk-i ispánnak. Zenthmyhalkuue várát, melyet András püspök halála után elfoglalt, adja vissza tulajdonosának: a gyulafehérvári (AlbTr) káptalannak, de úgy, hogy a várat az erdélyi egyház püspöke, az ahhoz tartozó birtokokat és falvakat viszont káptalana használja. Ái váradi káptalan 1357. augusztus 17-i oklevelében (945. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277344). • Közlés: Szeredai: Notitia 45. — DocRomHist C, XI. 163-164 (román fordításban is). J Regeszta: ErdKLt 147. sz. 940. 1357. július 30. (dom. p. Iacobi ap.) I. Lajos király András erdélyi vajdához intézett parancslevele az erdélyi püspök és az erdélyi káptalan tizedeinek visszaadása ügyében. Tartalmi említés Lackfi András erdélyi vajda 1359. május 8-i oklevelében (1066. sz.), az erdélyi káptalan mltban (DF 277349). • Közlés: Szeredai: Series 97-98. — CDHung IX/3. 132-133. — Hurmuzaki 1/2. 59. — Ub II. 165-166. - DocRomHist C, XI. 375-378 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 157. sz. — DocRomHist C, XI. 163. 941. 1357. augusztus 1. (Wyssegrad, in Ad vinc. Petri ap.) András erdélyi vajda és Zonuk-i ispán Domokos alvajdának, az ispánoknak, alispánoknak, vámagyoknak, valamint az erdélyi részekben lévő más ofüciálisainak és famulusainak. Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyháza kanonokjának: László magister, Tylegd-i főesperesnek ama panaszára, hogy az egyház és a káptalan jobbágyait kiváltságaik ellenére bírói székükre kény-