Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

ira maga részéről is hozzájárul az abban említett várak, valamint az azokhoz tartozó, Dráva és Mura közti birtokok adományozásához. — Az oklevél János Wesprim-i választott püspök, királynéi kancellár keze által kelt. Eredeti, hártyán, hátlapján nagy, kerek pecsét nyomával, DL 4152. — Ái István erdélyi herceg 1351. március 27 [?]-i oklevelében (593. sz.), DL 4153. • Közlés: CDHung 1X72. 81-84. — Smiciklas XII. 11-12. 593. 1351. március 27. (? VII. Kai. April.) István erdélyi herceg [Lackfí] Istvánnak, Szlavónia, Horvátország és Dalmácia bánjának a kérésére átírja Erzsébet királyné 1351. március 27-i privilégiumát (592. sz.) Oztrogo és Chaktornya várának és tartozékainak adományozásáról, maga is hozzájárulván az abban foglaltakhoz. — Az oklevél György magisternek, a hercegi udvar protonotáriusának keze által kelt. Eredeti, hártyán, fuggőpecsétje leszakadt, DL 4153. Keltezése, hihetőleg hibásan, március 26. lenne. Minthogy azonban az átírt terjedelmes oklevél is ugyanezen a napon kelt, Smiciklas nyomán a fenti keltezés látszik valószínűbbnek. • Közlés: CDHung IX/2. 84-85. — Smiöiklas XII. 13. • Regeszta: DocRomHist C, X. 18. 594. 1351. [március 30. előtt] Tamás erdélyi vajda [a Clusmunustra-i Szűz Mária monostor konventjéhez]. [Syberk fia:] Péter magister, [Isaak fia:] Mathias és [Benedikt fia:] Gallus visszakapták a Lekence folyó mellett, attól keletre fekvő Lekence nevű (Doboka vm.) birtokukat. Ezért felkéri a konventet, hogy küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében a kijelölt vajdai emberek egyike iktassa a birtokot a nevezett személyeknek. Tartalmi ái a kolozsmonostori konvent 1351. március 30. előtt kelt oklevelében (595. sz.), DL 36408 és Beszterce v lt (DF 247225). • Közlés: Ub II. 127. — DocRomHist C XI. 56, 59 (román fordításban is). • Regeszta: Berger: Regesten I. 17. sz. 595. 1351. [március 30. előtt] A Clusmunustra-i konvent Tamás erdélyi vajdához. Amikor parancsára (594. sz.) Fatha-i Michael fia: Nikolaus vajdai és János fráter hiteleshelyi kiküldött a Lekunche folyó keleti partján fekvő Lekunche nevü (Doboka vm) vásárolt birtokot Syberd fia: Péter deák magister konventi jegyzőnek és rokonainak: Isaach fia: Mathiasnak, valamint Benedikt fia: Gálnak vissza akarta iktatni, a szomszédok közül Nikolaus fia: Jákob, Lorenz fiai: Johann és Nikolaus, továbbá Stephan fiai: Stephan, Blasius és Ladislaus ellentmondtak, amiért is őket okleveleik bemutatása végett március 30-ra (ad oct. Med. quadrag.) megidézte. Tartalmi ái Macska Domokos erdélyi alvajda 1356. december 11-i oklevelében (869. sz.), DL 36408 és Beszterce v lt (DF 247225). • Közlés: Ub II. 127. — DocRomHist C, XI. 56, 59 (román fordításban is). • Regeszta: Berger: Regesten I. 17. sz. 596. 1351. március 30. (in oct. Med. quadrag.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Peturfolua-i Péter fia: János fiai: László és Mihály - testvérük (fr): Péter nevében is - tiltakoztak amiatt, hogy amikor gyermekkorukban I. Károly király Havaselvére hadjáratot vezetett (ad partes Transalpinas cum suo iverat exercitu), Lach [!] magister, az akkori székely ispán Peturfolua-i birtokuk egy részét hatalmasul elfoglalva Yclod-hoz csatolta és most famulusának: Wakuch (d) Pálnak adta. Ezért Lach magistert a birtok elfoglalásától és eladományozásától, Wakwch (d) Pált pedig elfogadásától és használatától eltiltották.