Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

örökjogon iktassa vissza Berethalm-i Péter comesnek Repafolua és Petherfolua/Peterfolua nevű vásárolt birtokait, melyek a szászok földjén fekszenek (inter Saxones existentes), tartson határjárást, újítsa meg a határjeleket, majd az iktatás lefolyásáról írjon számára jelentést. Az esetleges ellentmondókat Péter comes ellenében március 30-ra (ad oct. Med. quadrag.) idézze a színe elé. — Hátlapján azonos kéz írásával: Viris discretis et honestis, amicis suis reverendis, capitulo ecclesie Albensis partis Transsiluane. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett zárópecsét nyomával, DL 30653. • Közlés: AOkm V. 427. — DocRomHist C, X. 13-14 (román fordításban is). Regeszta: Ub II. 78. 590. 1351. február 14. (in Walentini mart.) Az erdélyi egyház káptalana Tamás erdélyi vajdához és Zonuk-i ispánhoz. 1351. február 3-i kérésére (586. sz.) kiküldte tanúbizonyságát, Péter magister dékánkanonokot, Kyzdy-i főesperest, akinek és az összehívott szomszédoknak a jelenlétében Péter fia: Lőrinc vajdai ember február 7-én (f. II. p. Purif. virg.) Chongwa birtok kétharmad részét ellentmondás nélkül örökjogon Mihály magisternek, az erdélyi káptalan éneklőkanonokának, harmadát pedig Péter deáknak iktatta. — Hátlapján azonos kéz írásával: Magnifico viro Thome, woyuode Transsiluano et comiti de Zonuk, amico iporum honorando, pro magistro Mychaele, cantore ecclesie nostre et Petro litterato, filio Iohannis, super facto statutionis possessionis Chongwa, rescriptionalis. Eredeti, hártyán, függőpecsétje elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277319). — Másodpéldány, hártyán, hátlapján pecsét nyomával, DL 31093. • Közlés: AOkm V. 428-430. — DocRomHist C, X. 14-15 (román fordításban is). • Regeszta: ErdKLt 648. sz. 591. 1351. március 9. (IV. f. p. Invocavit) János, a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) Szt. István első vértanú-monostor prépostja és konventje I. Lajos királynak. 1351. február 3-i parancsára (587. sz.) Albert fia: Miklós királyi ember, Tamásnak a rendház familiárisának tanúbizonysága mellett, március 6-án (in Invocavit) határjárás és ellentmondás nélkül beiktatta Jakch magistert, valamint testvéreit: Jánost és Miklóst Worsolch (másként Bensetelke) birtokba. A szomszédok közül Worsolch-i Tamás fia: Balázs, valamint Sereden-i Petenye személyesen volt jelen, Donch fiainak Karazna-i birtoka részéről a Karazna-i officiálisaik: Karazna-i András, Rathun-i István és Péter fia: Mihály jelentek meg, végül Reche-i Ictor fiai: János és István, továbbá Lőrinc fiai: Balázs és János képviseletében pedig törvényes ügyvédeik vettek részt az iktatáson. — Hátlapján azonos kézzel: Dominó regi pro magistro Jakch aule regié militi, Iohanni et Nicolao fratribus eiusdem super statutione cuiusdam possessionis Worsolch alio nomine Benseteleke vocata memorialis. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomaival, Bánffy cs nagyfalusi lt: DL 67665. — Ái I. Lajos király 1364. július 7-i oklevelében, Mikó cs lt (DF 257703). • Közlés: DocRomHist C. X. 16-18 (román fordításban is). 592. 1351. március 27. (Bude, VI. Kai. April.) Erzsébet királyné Istvánnak, Szlavónia,Horvátország és Dalmácia bánjának kérésére átírja I. Lajos király 1350. október 30-i privilégiumát (577. sz.), és tekintettel a gyermekségétől fogva, de különösképpen az András király halála utáni büntetőhadjáratban, a tengerentúli részeken tett hűséges szolgálata-