Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

[1347.] augusztus 1-jére (ad oct. Iacobi ap.) halasztotta. Ekkor Boxa-i János fia: Márk an­nak bizonyítását kívánta Ilunch asszony férjétől és egyben a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) Szt. István első vértanú konventjének oklevelével megbízott ügyvédjétől: Domokos fia: Jakabtól, hogy felesége jogosan formál-e igényt az ő szom­szédságában fekvő Mon birtokhoz. Erre ő bemutatta az erdélyi káptalan 1323. (CDTrans II. 469. sz.) és 1324. évi (CDTrans II. 506. sz.) két privilégiumát. Ezek láttán Boxa-i Já­nos fia: Márk a háromízben feltett bírói kérdésre, hogy akar-e keresetet indítani Ilunch asszony ellen, tagadólag válaszolt, és szomszédként elismerte annak cserejogán való Mon-i birtoklását, de azt állította, hogy Ilunch asszony az említett határjárás révén az ő Boxa nevű jószágából egy részt Mon-hoz kíván foglalni, noha a birtokcseréről szóló 1324. évi bemutatott oklevélben nincsenek feltüntetve a határjelek. Mivel pedig Gerend-i Miklós comes fia: Jakab, aki a csere során örököseit is kötelezte, hogy Ilunch asszony ap­ját: István fia: Jánost és utódait saját költségükön megoltalmazzák Mon birtokában, idő­közben meghalt, az ítélőszékén résztvevő bárók és nemesek tanácsából ennek utódait [1347.] november 8-ra (ad oct. Omn. sanct.) színe elé idéztette Mon birtok valóságos ha­tárjeleinek megmutatása végett. Jóllehet Ilunch asszony és az ő képviseletében említett férje október 13-án (in quind. Mich. arch.) a Warad-i káptalan tanúbizonyságának: Má­tyás karbeli papnak jelenlétében, Sampson-i László fia: Miklós királyi emberrel Gerend-i Péter fia: Miklós comes fia: Jakab gyermekeit: Pétert és Klárát Bogach nevű birtokukon megidéztette, ezek nem jelentek meg, megbízottjukat sem küldték el, bár a felperes asz­szony férje és egyben ügyvédje 22 napon át várakozott reájuk. Minthogy pedig Ilunch asszony szegénysége miatt tovább nem várakozhatott és a háromízben feltett bírói kér­désre Boxa-i János fia: Márknak a váradhegyfoki Szt. István konvent oklevelével megha­talmazott ügyvédje: Menyew-i István fia: Miklós is beleegyezését adta a per befejezésé­hez, a per tárgyalását [1348.] március 12-re (ad oct. Cinerum) elnapolta. Ekkor a Warad-i káptalant tanúvallatásra szólította fel. Miután ennek május 9. után kelt és Boxa-i János fia: Márk által bemutatott jelentéséből (457. sz.) értesült a felek kiegyezéséről, azt e privi­légiumával maga részéről is megerősíti. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, Vay cs berkeszi lt: DL 96297. 476. 1348. július 4. (in Sancto Emerico, IV. d. oct. Nat. Ioh. bapt.) Péter erdélyi alvajda az erdélyi egyház káptalanának. Július l-jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) tartott ítélő­székén, korábbi halasztólevelének megfelelően, István fia: László és Domokos fia: Mi­hály, Suk-i nemesek, bejelentették, hogy osztályt kívánnak Suk-i Miklós fiaitól: Barna­bástól, Mihálytól és Illéstől az ezek lakóhelyéül szolgáló Zoath és Sarmas nevű Clus vár­megyei, örökjogú birtokukon. Bár az alpereseknek a Clusmonustra-i konvent levelével meghatalmazott képviselője: Jara-i Jakab fia: György néhai Elleus erdélyi alvajda két 1311-ből való oklevelével (CDTrans II. 193. sz.) azt kívánta bizonyítani, hogy a felek e jószágokon már korábban megosztoztak, nemesi bírótársaival egyetértésben újbóli osz­tályt rendelt el, mert örökös érvényű olyan birtokosztály nem lehet, melyet nem az ország szokása szerint, tehát káptalani és vajdai ember közreműködésével, hanem csak a felek egyszerű bevallása szerint ejtettek meg. Küldje tehát ki tanúbizonyságát, kinek, valamint Both fia: János fia: Gál, illetve Thur-i Péter, vagy Cheh (d) György alvajdai embernek a

Next

/
Thumbnails
Contents