Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

1348. március 19-április 13. 177 Horvátországból hoztak a királynénak. Itt most nincs más újság, de ha lesznek újabb hí­rei, azokat is közölni fogja velük. Ái László váradi kanonok 1348. március 19. után kelt levelében (448. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 74452. Kelte­zésére vö. TelOkl 1. 87. C Közlés: TelOkl I. 85-87. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 419-420 (román fordításban). 448. [1348. március 19. után] László magister, Warad-i helyettes olvasókanonok (sublector) András erdélyi püspöknek. Köszöni a Tamás Tuys-i plébános útján küldött egy márkát (una marca grossorum) jelentéktelen szolgálatáért. Igyekezni fog a jövőben kiérdemelni. Tájékozódásul küldi annak a levélnek másolatát, melyet Baldunus Cornutus vránai alperjel írt Miklós horvát-szlavón bánnak a királlyal és a velenceiekkel kapcsola­tos újságokról március 2-án (442. sz.) és amelyet Demeter Warad-i püspök március 19-én megküldött Budáról káptalana tagjainak tájékoztatására (447. sz.). Végül kéri, hogy Mik­lós egykori sublectornak, ha teheti, juttasson valami ellátást (aliqualem provisionem). — Hátlapján azonos írással: Reverendi ssimo in Christo patri et dominó dominó Andree dei et apostolica gratia episcopo Transsilvano. Eredeti, papíron, zárópecsét töredékeivel, Teleki cs mvhelyi lt: DL 74452. • Közlés: TelOkl I. 84-87. — DIR C, veacul XIV. vol. IV. 420-421 (román fordításban). 449. 1348. április 4. (Bude, f. IV. a. Iudica) I. Lajos király a gyulafehérvári (AlbTr) káptalannak. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében Indal-i Egyed fia: Pál és Pé­ter fia: László vagy Egrus-i Berzete (d) János királyi emberként iktassa be udvari vitézeit (aule nostre milites): Paska fia: László és Jakab magistereket, valamint testvérüket: Gál magistert a magvaszakadt Scentmartun-i János fia: néhai Péternek Scentmartun-ban (Torda vm) vagy az erdélyi részekben bárhol másutt lévő birtokaiba, amelyeket sokféle, de különösen a szicíliai királyság visszaszerzésében (in recuperatione regni nostri Sycile) teljesített hűséges szolgálataik jutalmául kértek maguknak adományul, ha valónak bizo­nyul állításuk, hogy ezek a birtokrészek tényleg a koronára háramlottak és a király ado­mányozása alá tartoznak. Az eljárásról neki vagy az erdélyi vajdának tegyenek jelentést és az esetleges ellentmondókat is így idézzék meg. — Hátlapján azonos írással: Fidelibus suis capitulo ecclesie Albensis Transsilvane statutoria pro Ladislao, Iacobo et Gallo filiis Paska. Legatio litteralis domini regis sub secretario suo sigillo. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét nyomával, DL 30113. • Közlés: ArhlstRom 1/2004, nr. 1, pag. 70-71 (Diaconescu M.) 450. 1348. április 13. (Dewa, in Ramispalmarum) István erdélyi vajda és Zonuk-i is­pán kéri az erdélyi Szent Mihály-egyház káptalanát, hogy küldje ki tanúbizonyságát Zuchak-i István fia: János, László fiai: Domokos vagy Beke Iklod-i nemesek vagy Doboka-i Miklós fia: János vajdai ember mellé Booth fia: János fia: Gál Markhaza nevű birtoka elhatárolására Wysa és Gyulatelke birtokoktól, az országos szokásjog szerint megújítva régi határjeleit, amelyek közt adományozója, Pagan (d) István magister bírta

Next

/
Thumbnails
Contents