Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

zonyíthatta, az ítélőszékén résztvevő szolgabírákkal és nemesekkel együtt úgy döntött, hogy Busow fia: György - Tamás magister helynök ítéletének megfelelően - tartozik ki­adni a leánynegyedet, mert Pál plébános halála után az ő része egyenlő mértékben szállott két testvére: Poka-ra és Fülöpre. Küldje tehát ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében ok­tóber 13-án (in quind. Mich. arch.) Pokafolua-t osszák négy egyenlő részre, majd az egyik negyedet ismét osszák négy felé és ezt az egynegyedet, azaz Pokafolua tizenhatod részét iktassák a felperes nőknek. Ugyanakkor értékeljék fel a negyedrész fennmaradt há­rom részét és október 27-re (ad quind. quindenarum Mich. arch.) tegyenek neki jelentést. Ha a felperesek akkor megfelelő módon bizonyíthatják, hogy anyjuk nemes ember leánya volt és így a hitbér, illetve jegyajándék a nemesek módjára illeti őket, akkor Busow fia: György azt is tartozik kifizetni nekik később meghatározandó időpontban. — Kijelölt alvajdai emberek: Beld-i Miklós deák alvajdai jegyző, Mestherkereke-i Miklós fia: Lász­ló. — Hátlapján azonos írással: Viris discretis et amicis suis reverendis honorabili capitulo ecclesie Transsilvane. Eredeti, papíron, hátlapján pajzs alakú zárópecsét töredékeivel, DL 30381. — Ái az erdélyi káptalan 1347. október 18-i oklevelében (424. sz.), DL 41059. • Közlés: CDHung 1X76. 23-27. — Ub II. 48-50. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 393-395 (román fordításban). í Regeszta: Bónis: Szentszéki regeszták 1046. sz. — AOkl XXXI. 805. és 815. sz. 419. 1347. szeptember 19. (f. IV. a. Mathei ev.) Az erdélyi egyház káptalana Gergely fia: Iwanka, Ws-i nemes, kérésére átírja Miklós (m) volt erdélyi vajda és Zonuk-i ispán 1344. május 12-én kelt és hátlapján megpecsételt pátens oklevelét (198. sz.), melynek eredetijét az ellenfelei miatt nem meri magával hordozni. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét helye és regeszta Huszti András kézírásával, DL 41055. • Regeszta: AOkl XXXI. 881. sz. 420. 1347. október 6. (Bude, oct. Mich. arch.) I. Lajos király előtt István erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bemutatja az erdélyi káptalan 1347. [június 20]-i (398. sz.) és augusztus 5-i (416. sz.) oklevelét, és beleegyezését kéri, hogy Deuecher birtokot, mely a lopásért és latorkodásért Miklós volt vajda és az ő három közgyűlésén egyaránt bevádolt és általa el­ítélt András fia: Miklóstól bírói rész gyanánt került a kezébe s abba ellentmondás nélkül be is iktatta embere az erdélyi káptalan tanúsága mellett, 200 Buda-i márka színezüstön elzálogosíthassa a jelenlevő Jara-i Mihály fia: Péter alvajdának, mivel Italia-ba, a király jogainak visszaszerzésére indulva sok pénzre van szüksége. Az uralkodó — Erzsébet anyakirályné és a királyi tanács egyetértésével — engedélyezi a zálogbavetést, és kiköti, hogy ha András fia: Miklós rokonai vagy szomszédai vissza akarják szerezni a birtokot, a nevezett összeggel kell azt kiváltsák. Ái I. Lajos király 1366. augusztus 12-i oklevelében, DL 3924. — Ái Zsigmond király 1419. április 24-i okleve­lében, DL 10753 (ZsOkl VII. 348. sz.). • Közlés: AOkm V. 134-142. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 405-406 (román fordításban). • Regeszta: ZsOkl VII. 348. sz. — AOkl XXXI. 929. sz. 421. 1347. október 15. (Bude, X. d. oct. Mich. arch.) Miklós nádor és a kunok bírája Zylag-i Gyürke fia: Pálnak István erdélyi vajda és Zonuk-i ispán elleni ügyét, melyre elő­ző oklevelével október 6-át (in oct. Mich. arch.) tűzte ki határnapul, a király parancsára

Next

/
Thumbnails
Contents