Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

ipsum fluvium ad sanctuarium ecclesie in honore sancti regis Stephani ibidem fundate. Inde versus plagam occidentalem in sessione eiusdem ad duas metas de novo erectas, inde vero versus eandem plagam occidentalem tendit ad unam metam erectam in vertice cuiusdam antiqui fossati. Adhuc ad eandem plagam vádit ad unum lacum, ad unam metam terream. Adhuc versus eandem [!] occidentalem vádit ad quandam vallem Anyatauauelgev dictam ubi duas metas terreas de novo erexissent. Et ibi cadit ad viam, per quam de eadem Zenthkeral itur versus villám Menthzent et in eadem via vádit ad occidentem per contiguas metas circa eandem viam erectas quousque iungitur seu vicinatur dicte possessioni Menthzent et ibi terminatur. Cuius quidem terre pars meridionalis a metis supradictis prenominatis Iacobo filio Michaelis et Emerico filio Iohannis ac eorum heredibus universis devenissent suam portionem [!], pars vero septentrionalis cessisset in portionem predicti Iohannis filii Emerici et suis successoribus modo quo supra perpetuo et irrevocabiliter possidenda. Hoc tarnen declarato, quod quoddam nemus fructuosum circa predictum fluvium Er ex utraque parte existens, quod in portioné eiusdem filii Emerici existeret, communi usui reliquissent et relinquerunt. Minderről a konvent később privilégiumot is kész kiállítani. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett kerek pecsét nyomával, Wesselényi cs bp-i lt: DL 105445. • Regeszta: AOkl XXXI. 729. sz. 415. 1347. augusztus 4. (sab. p. oct. lacobi ap.) Az erdélyi egyház káptalana Tamás magister kanonok, fehérvári (Albensis) főesperes kérésére átírja saját 1294. évi privilégiumát (CD Trans I. 531. sz.), mellyel Ws-i Iwanka fia: János, Gergely nevű testvére nevében is, Pethelaka nevű földjét a gyulafehérvári (de Alba) Szt. Lélek-egyháznak adományozta. — Méltóságsor: Domokos prépost, Mihály éneklő-, Loránd őr-, Miklós Clus-i főesperes dékánkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73654. • Regeszta: AOkl XXXI. 760. sz. 416. 1347. augusztus 5. (in dom. p. oct. lacobi ap.) Az erdélyi egyház káptalana tanúsítja, hogy I. Lajos király 1347. július 12-i parancsára (409. sz.) kiküldöttje: Mihály magister klerikus káptalani jegyző Ws-i Iwanka királyi ember társaságában július 27-én (f. VI. p. lacobi ap.) kiszállt Deuecher-re, amely Deuecher-i András fia: Miklós hírhedt gonosztevőtől - kihágásai és támadásai, nyilvánvaló lopásai és latorkodása miatt - ítélet után háramlott István vajdára, mint bíróra. A szomszédok összehívása után a káptalan emberének tanúbizonysága mellett, Iwanka ellentmondás nélkül körülhatárolta a nevezett birtokot, és a szomszédok egyhangú beleegyezésével abba István erdélyi vajdát és Zonuk-i ispánt örökös birtoklásra beiktatta. — A megjelent szomszédok: Feldevecseri (de Deuecher superiori) Ábel fia: Lőrinc és fiai; Aronzenthmiclos-i János és Simon; Pagan (d) István magister részéről famulusai és officialisai, egyben ügyvédei: Both fia: János fia: Gál és Jakch fia: Péter; Vosk magister Baluanus-i várnagy; Chazartelke-i Péter fiai: Simon, János és Miklós;, Emuch fia: János fiai: ifjabb Vos (d) Miklós, László, Ochel (d) János és Veres (Rufus) Péter, illetve idősebb Vos (d) Miklós fia: János Szentegyedről (de Sancto Egidio); Geuch-i Ambrus fia: Tamás fiai: János, István és László. —A határjárás szövege: Primo a parte meridionali a parte ville Geuch vocate incipitur in Berch in duabus