Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

orientalem et satis per bonum spatium eundo ad unam metam terream. Abhinc ad eandem partem orientalem per quandam terram incultam, vulgariter Parlagh dictam directe ad eandem curiam Michaelis, unde egressi fuissent, iterato regressi extitissent. A határjárás után Miklós kijelentette, hogy ezt a jószágot nagyapja, apja, majd apja halála után őmaga az általa kimutatott határok között birtokolta. Ezek után a körülhatárolt területet két egyenlő részre osztották az alábbi módon: Quod in medio platée eiusdem ville Kewres a domo eiusdem Michaelis incipiens a plaga septemtrionali directe versus meridiem, in medio eiusdem ville, per quandam viam, per quam de eadem Keurus itur versus Kestew, circa eandem viam, in fine eiusdem unam metam terream de novo erexissent. Inde adhuc versus eandem meridiem ulterius eundo, circa eandem viam a parte occidentali similiter unam metam terream de novo erexissent. Deinde iterato ad eandem villám redeundo unam viam ad puteum Fyzkwth dictum et ad silvam eundo pro parte superiori signando fieri commisissent. Preterea silvam eorum predictam divisissent eo modo, quod a parte meridionali quandam arborem ilicis duos ramos magnós habentem pro meta cruce signassent. Inde ad partem orientalem in eadem silva ulterius eundo, in medio eiusdem silve similiter aliam arborem ilicis pro meta cruce signassent. Et transeundo ipsam silvam ad eandem partem orientalem similiter unam arborem ilicis pro meta cruce signassent. Quoddam etiam nemus circa ipsam silvam a parte meridiei existens signis metalibus hoc modo séparassent, quod quandam arborem ilicis in medio eiusdem nemoris pro meta signassent. Talibus itaque metis et signis metalibus sepedictam portionem eiusdem Nicolai filii Pauli possessionariam in duas partes hoc modo divisissent, partem etiam eiusdem silve a parte meridionali existentem parte occidentali applicassent, aliam vero partem eiusdem silve a parte septemtrionali habitam medietati eiusdem divise portionis possessionarie ex plaga orientali adiacentis applicantes, et cum eundem Nicolaum filium Pauli requisitum habuissent, qualem partem pro se eligeret, prefatus Nicolaus partem orientalem a parte eiusdem silve simplici ordine seu piatea pro se eligendo recepisset, partem vero occidentalem dicte possessionarie portionis idem homo vester, sub testimonio dicti hominis nostri, preallegato Dominico filio lacobi eo iure, quo ad ipsum dinoscitur pertinere statuisset atque reliquisset, contradictionibus aliquorum non obstantibus. Patronatum etiam Capelle lignée ibidem fundate communiter habere reliquissent. Ái az országnagyok 1451. március 7-i oklevelében, DL 46474. • Regeszta: AOkl XXXI. 620. és 657. sz. 408. 1347. július 11. (Albe, VI. d. oct. Petri et Pauli ap.) András erdélyi püspök, minthogy Gumbas-i (d) András fia: Domokos magister az erdélyi egyház Herena nevű birtokán a Warad-i káptalan privilégiuma (157. sz.) alapján élete végéig őt illető birtokjogot, jövedelemforrásokat és tizedbevételeket elhunyt apja lelki üdvéért már most önként viszszaengedte András erdélyi püspöknek és utódainak, kötelezi magát és utódait, hogy ezért viszonzásul minden év november 18-án (in oct. Martini conf.) a Clusmunustra-i konvent előtt tíz pensaval számított húsz márkát fizet neki apró dénárban (marcas parvorum denariorum), a Warad-i káptalan privilégiumában a fizetés elmulasztásának esetére előírt kötelezettség terhe alatt. Ebbe a húsz márkába öt márka értékben beleszámít Domokos magister Sumkerek nevű falujának tizede, bár ez annál jóval többet ér. Domokos magister e húsz márka elvesztésének terhe alatt vállalta, hogy Herena visszaadásáról szeptember 8-