Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

311. 1345. Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy Kereztus-i János fia: Kelemen a szomszédság jogán beleegyezését adta Hassas birtoknak Horváth (d) Simon comes által Márton comes Dewa-i várnagy javára történt eladásához. Tartalmi ái Lackfí István erdélyi vajda 1348. május 12-i oklevelében (459. sz.), DL 29427 és Bánffy cs bp-i lt: DL 107453. Helyes keltezése: 1335 - 1. CDTrans II. 870/1. sz. • Közlés: AOkm V. 182. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 431 (román fordításban). 312. 1345. Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy néhai Szentiváni Péter minden birtokjogába ellentmondás nélkül bevezették özvegyét: Rebekát és leányait: Margitot és Ilondiát. (Testimoniales Petri vicevajvode Transsilvani super statutione et introductione nobilium Rebechae, relictae Petri de Szent Iván et filiarum eiusdem Margarethae et Ilondiae in domínium iurium universorum possessionarium praefati Petri de Szent Ivan absque contradictione facta). Bejegyzés a Bodoni cs megsemmisült lt-nak XVIII. századi elenchusában, 317. sz. alatt, ENMLt, Mss. 313. [1345-1347] Arnold de Caucina Magyar- és Lengyelországba küldött pápai nunciusnak a római kúria számára tett befizetésekről vezetett regisztrumából. — Az erdélyi egyházmegye Vgacha-i főesperességéért az önként lemondott László főesperes helyére lépő Bálint fia: Miklós 32 Ft-ot fizetett Pelios Péter magisternek. — A most újból elnyert, de korábban kánonjogellenesen birtokolt erdélyi egyházmegyei fehérvári (Albensis) prépostságért Zow comes fia: Domokosnak [1345.] augusztus 27-én 400 Ft-ot kellett adnia a törökök elleni hadjáratra. A nyugtákból kitűnik, hogy a kúriában a kamarásnak 300, a kincstartónak pedig 100 Ft-ot befizetett. — A fehérvári egyházmegyében (Albensis dyocesis) levő Dulia-i plébános: Johann a Berengar fia: Jakab-féle pénzből négy és fél Ftot fizetett a kamarának. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikán lt. • Közlés: MonVatHung 1/1. 443^144. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 221 (román fordításban). 314. 1346. január 5. (in Vyssegrad, in vig. Epiph. dom.) I. Lajos király az erdélyi káptalanhoz. Dobay-i István nevű székely híve, akinek korábbi pátens oklevelében megengedte, hogy az ő maga, de főként a tatárok földjén (in terra Tartarica) csatában elesett fiának: Jakabnak a hü szolgálatai jutalmául adományt kérjen a koronára háramlott birtokokból, a Kugyfalua és Renolth szomszédságában fekvő Bodoteluke nevű (Kukulleu vm) birtokot kérte magának. Küldje tehát ki tanúbizonyságát, és ha úgy találják, hogy e birtok valóban királyi adományozás alá tartozik, Chepan fia: János vagy Domokos fia: Domokos királyi ember a hiteleshelyi kiküldött jelenlétében, határainak kijelölése után, örökös birtokként iktassa Bodoteluke-t nevezett székely hívének. Az esetleges ellentmondókat pedig idézze színe vagy az erdélyi vajda elé. — Hátlapján azonos írással: Fidelibus suis capitulo ecclesie Transsilvane pro Stephano de Dobay Siculo statutoria. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett zárópecsét nyomával, DL 29675. • Közlés: ArhlstRom 1/2004, nr. I, pag. 55-56 (Diaconescu M.).