Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár III. (1340-1359) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 47. Budapest, 2008)

OKLEVÉLKIVONATOK (l-l 116. sz.)

234. [1344 december és 1348 május 12. között] Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy László fia: Beke előtte kijelentette, miszerint Márton comes Dewa-i várnagy nem az ő beleegyezésével, hanem akarata ellenében vásárolta meg az Iklod-dal tőszomszédos Hassas nevü birtokot és ő kifejezetten ellenzi ezt a szomszédságot (in suam vicinitatem intromittere nolle). Tartalmi ái Lackfi István erdélyi vajda 1348. május 12-i oklevelében (460. sz.), DL 29427 és Bánffy cs bp-i lt: DL 107453. A keltezés Járai Péter al vajdaságának idején alapul. • Közlés: AOkm V. 181. — DIR C, veacul XIV, vol. IV. 430-431 (román fordításban). 235. 1345. január 10. (Avinione, IV. Id. Ianuarii) Vilmos, a [római] Cosmedin-i Szűz Mária-egyház bíboros diakónusa kéri VI. Kelemen pápát, hogy a Hay-i Szt. Lőrinc-egyház prépostja: [Péter fia]: Tamás részére, aki az ő megbízottja a kalocsai egyházmegyében, adjon méltóságot és javadalmat az erdélyi egyházban, tekintet nélkül arra, hogy a bácsi egyházban már javadalommal rendelkezik. Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt. • Közlés: RegSuppl I. 169. sz. D Regeszta: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 222. 236. 1345. január 11. (Wyssegrad, f. III. intra oct. Epiph. dom) I. Lajos király az esztergomi káptalannak a Fuluinch-i székelyek elleni perét, melyet István erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán az újévi ülésszakra (in oct. Strenarum) terjesztett eléje, de ő akkor külföldön (in partibus alienis) tartózkodott, az ügy jelentőségére és a bizonyító iratok vizsgálatára való tekintettel, az anyakirályné kívánságára május 1-jére (ad. oct. Georgii mart.) halasztja el. — Hátlapján azonos írással: Pro capitulo ecclesie Strigoniensis, contra Siculos de Fuluinch, ad octavas festi beati Georgii martiris prorogatoria. — A pecsét alatt: Commissio regine et baronum. Eredeti, papíron, hátlapján zárópecsét nyomával, esztergomi káptalan hiteleshelyi lt, capsa 18, fasc. 4, nr. 4 (DF 208799). • Közlés: MonEcclStrig III. 555. 237. 1345. január 11. (Wyssegrad, f. III. intra oct. Epiph. dom.) Erzsébet anyakirályné az esztergomi káptalannak a Feluincz-i székelyek elleni perét, melyet István erdélyi vajda és Zonuk-i ispán az újévi ülésszakra (in oct. Strenarum) terjesztett fel, az ügy jelentőségére és a bizonyító iratok vizsgálatára való tekintetből, a király egyetértésével, május 1-jére halasztja el. — Hátlapján azonos írással: Pro honorabile capitulo ecclesie Strigoniensis, contra Siculos de Feluincz, ad octavas festi beati Georgii martiris prorogatoria. Eredeti, papíron, hátlapján vörös viaszba nyomott gyürűspecsét K betűt ábrázoló lenyomatával, esztergomi káptalan hiteleshelyi lt, capsa 18, fasc. 4, nr. 3. (DF 208798). • Közlés: MonEcclStrig III. 555-556. 238. 1345. január 17. (Wyssegrad, X. d. oct. Strenarum) Pál comes országbíró igazolja, hogy Plebarthyda-i Iwanka fia: János a konvent oklevelének felmutatásával bizonyította előtte, hogy [1344.] december 7-én (in oct. Andree ap.) a váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) konventben 15 nemessel együtt letette az előző bírói határozatával számára előírt esküt, miszerint ő Erdewteluk-i Pulhus (d) Istvánnak az erdélyi részekből tíz márka aranyat hozó András nevű famulusát Plebarthyda falu végén társaival