Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kéri dr. Balogh István államtitkárt a miniszterelnöki bejelentések megtételére. [2] 1. Dr. Balogh István [államtitkár]: eló'terjeszti a Jóvátételi Hivatal február havi 1877/1947. és 3090/1947. ME számú hiteligényléseit. [Rácz] Pénzügyminiszter: az első' a január hónapban nyitott hiteleket tartalmazza, a második előterjesztés az már februári. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 2 [3] 2. Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát Bognár József volt tájékoztatásügyi miniszter 1946. XI. 21. napjáig szabadpályán eltöltött idejéből 9 évnek [a] nyugdíj megállapítása esetére való beszámítása tárgyában. több mint három héttel később vette át a tárca vezetését. A minisztériumot 1947. március 14.-1947. április 9. között ideiglenesen továbbra is elődje, Rácz Jenő „mint volt pénzügyminiszter" irányította. 8 A kormány átalakításának napján, 1947. március 14-én Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára levelet intézett Nagy Ferenchez, amelyben kifogásolta, hogy Bognár József volt tájékoztatásügyi minisztert, aki korábban szoros kapcsolatot tartott az „összeesküvési" ügyben gyanúsítottá vált egyes kisgazdapárti személyiségekkel, s így maga is gyanúba keveredett, a Kisgazdapárt főtitkárhelyettesévé szándékoznak kinevezni. Ugyanebben a levélben azt is kifogásolta Rákosi Mátyás, hogy a lemondásra kényszerített Rácz Jenő pénzügyminiszternek a Pénzintézeti Központ elnöki tisztét szánták, ami mind gazdasági, mind politikai tekintetben fontos pozíciónak számított. Nagy Ferenc 1947. március 19-én kelt válaszában kifejtette, hogy Bognár József addig is a Kisgazdapárt főtitkárhelyettese volt, megbízatását, tehát nem a miniszteri tisztségről való lemondása után kapta. Feladata pedig e tisztségben az lesz - folytatta -, hogy „a fővárosi frakciót kezében tartsa, és visszavigye arra a koalíciós alapra, amelyen közmegelégedésre dolgozott a frakció addig, amíg minisztersége előtt ugyancsak Bognár József irányította." Egyben védelmébe vette volt miniszterét, és kérte Rákosit, hogy ebből az ügyből ne csináljanak újabb konfliktust a Kisgazdapárt és a baloldal között. Rácz Jenővel kapcsolatban Nagy Ferenc hivatkozott a kommunista vezetők korábbi kijelentésére, mely szerint csak a pénzügyminiszteri tisztségből való leváltását kívánják, a gazdasági élet más területén azonban folytathatja tevékenységét. Ezzel összefüggésben hivatkozott a volt pénzügyminiszter vitathatatlan, a baloldal által is elismert szakértelmére. (MOL XIX-A-l-e, 1. doboz 1/2. 171-174.) - A továbbiakban, mint ismeretes, Bognár József mindkét említett tisztséget betölthette, sőt nemsokára Budapest polgármestere, illetve később miniszter lett. Rácz Jenőt nem nevezték ki a Pénzintézeti Központ elnökévé, és ezt követően más érdemleges megbízatást sem kapott. 2 Az elsőként említett előterjesztés összesen 177 390 000 Ft, a februári kiadásokat részletező második előterjesztés pedig 112 310 000 Ft (összesen tehát két hónapra 389 700 000 Ft!) hitelkeretet nyitott a Jóvátételi Hivatal számára az ország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése céljából. Az előterjesztések részletesen felsorolták a teljesítendő kötelezettségeket. Január-február folyamán például - egyebek mellett - szovjet ipari jóvátételre 113 880 000 Ft-ot, jugoszláv ipari jóvátételre 33 800 000 Ft-ot, szovjet mezőgazdasági jóvátételre 26 260 000 Ft-ot, a megszálló csapatok szállítására 47 590 OOOFt-ot, a Vörös Hadsereg élelmezésére, ipari és készpénzellátására, valamint távközlési szolgáltatásokra 39 980 000 Ft-ot, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság működésével kapcsolatos kiadásokra pedig 9 700 000 Ft-ot kellett fordítani.
