Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

hívta a minisztertanácsba szakértő előadóként Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki most érkezett meg. A 16. számú véghatározat elejtésével cseh részről hozzájárultak ahhoz, hogy ingóságaikat áthozzák a magyarok. Fennmarad a kártérítés kérdése, amelynél még rész­letes megállapodás nincs. A nehézségek a legsúlyosabban azzal kapcsolatban merültek fel, hogy soron kívül megelőzi az egész lakosságcserét 3000 család kicserélése, ahol a csehek azt a kérést terjesztették elő, hogy ezeknél ezt a bizonyos rétegeződést, amely a szerződésben számunkra biztosítva van, ne tegyék vizsgálat tárgyává. Természetesen beszámít ez is a globális kitelepí­tésbe. O ehhez elvileg hozzájárult, de akkor járult hozzá, amikor azt a fel­világosítást adta Clementis, hogy a most kiköltözendő 3000 család 20 000 hold földet hagy maga után. Most, 25-e után nyújtották át ennek az első 3000 családnak a listáját, és ebből kitűnik, hogy a földtulajdon jóval nagyobb. A módos gazdákat akarják mindjárt áttenni. Azok 27 000 hold földet hagynak ott, a tőlünk kitelepülök 17 000-et. Ez a különbség felnövekszik 40 000-en felüli mennyiségre. Ez most már igen komoly probléma elé állítja az áttele­pítés kérdését. Kérdezte az áttelepítési kormánybiztost, hogy lehet-e ezt vállalni? Igen furcsa eljárás a csehek részéről, hogy nem akarnak arra em­lékezni, hogy ők ilyen információt adtak. Miniszterelnök eltávozik, Rákosi államminiszter átveszi az elnöklést. Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos: az áttelepítés önmagában véve így is lebonyolítható. Technikailag problémát nem jelent. Ennél a kérdésnél olyan helyzetet teremtünk, hogy nem lehet a következő kitelepítési fázisok­nál a csehekkel betartatni azt, amit jegyzőkönyvben és levélváltásban vál­laltak. Ha rá lehetne szorítani őket arra a megállapodásra, hogy ezt tartsák be, ez mindenesetre az áttelepítés lebonyolítását technikailag és szociális szempontból is könnyebbé tenné. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: ezek szerint egy 70 holdas szlovákiai gazda 2 holdas gazdaságot kapna Magyarországon. Kérdést tesz fel arra vonatko­zólag, hogy mi van a sváb gazdaságokkal, melyeket fenntartottak erre a célra. Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos: a kormánybiztosság éppen most vizsgálja azokat a helységeket, melyek ennek a kérdésnek a megoldására még igénybe vehetők. Számításuk szerint ez 18 000 hold föld és 2500 lakó­1947. április l-jén hozta meg 26. sz. véghatározatát, amely hatályon kívül helyezte a magyar fél által oly sokat vitatott 16. sz. véghatározatot. (Ismertetését lásd a [17] 166. sz. jkv. [53] napirendi pontjához fűzött 56. jegyzetben.) A26. sz. véghatározat legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a lakosságcsere-egyezmény eredeti szövegének megfelelően lehetővé tette az áttele­pülőknek valamennyi ingóságuk megtartását és új hazájukba szállítását. Ugyancsak fontos rendelkezése volt, hogy megszüntette az áttelepítendő magyarok vagyonára kiírt nemzeti gond­nokságot. E kérdések rendezését - a deportálások megszüntetése mellett - a magyar kormány a lakosságcsere megindítása előfeltételének tekintette.

Next

/
Thumbnails
Contents