Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[107] 106. Külügyminiszter [képviseletében Bolgár Elek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter]: előterjeszti javaslatát Egyiptommal a diplomáciai kapcsolat felvétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 91 [108] 107. Külügyminiszter [képviseletében Bolgár Elek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter]: előterjeszti javaslatát magyar-jugoszláv kulturális egyezmény megkötése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 92 91 A külügyminiszter 3278/1/1947. sz. előterjesztésében bejelentette, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele Egyiptommal - miután a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezt 1947. május 12-én engedélyezte - már meg is történt. Utalt egyben arra, hogy Magyarországnak fontos kereskedelmi érdekei fűződnek ahhoz, hogy Egyiptommal a normális diplomáciai kapcsolatok mielőbb helyreálljanak. 92 A külügyminiszter 1947. május 28-án keltezett, szám nélküli előterjesztése többek között a következőket tartalmazta: „A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértésben tisztelettel kérem a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy belgrádi követünk útján a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának javaslatot tehessek kulturális közeledésről és együttműködésről szóló egyezmény kötésére, és tárgyalási alapul nevezett kormánynak az idezárt egyezménytervezetet hozhassam javaslatba. - Kétségtelen, hogy fölöttébb kívánatos volna a szomszédos államokkal oly egyezmény megkötése, mely az állami igazgatás és élet egész területére kiterjedne, s a nemzetiségeknek nem csak kulturális vonatkozásban biztosítana kölcsönösen messzemenő jogokat, amint azt pl. osztrák-olasz viszonylatban a f. év őszén megkötött bolzanoi megállapodás lehetővé teszi, vagy amint azt az Egyesült Államok külügyminisztere, Byrnes ez év október 18-án tartott beszédében Magyarország, Románia és Csehszlovákia számára javasolta. Mivel ilyen természetű egyezmények kötése egyelőre nem látszik keresztülvihetőnek, minisztériumom illetékes ügyosztálya örömmel karolta fel a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv delegáció titkárának, Lazar Brankov őrnagynak rövid úton tett közlését, mely szerint a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság hajlandó volna a Magyar Népköztársasággal kulturális egyezményt kötni, és erre vonatkozó javaslatunkat kormánya kedvezően fogadná." (Az előterjesztés keltezése: 1947. május 28., ezért az „ez év őszén" és a „f. év október 28-án" kitétel nyilvánvalóan abból adódott, hogy egy korábban készült fogalmazványt használtak fel az előterjesztés elkészítéséhez.) Az előterjesztés mellett található egyezménytervezet Magyar-Jugoszláv Kulturális Vegyesbizottság létesítését irányozta elő. A kulturális együttműködés keretében gondoskodni kívántak a két nép értékeinek kölcsönös megismertetéséről, a másik népet sértő megnyilatkozások kiküszöböléséről. Belgrádban és Újvidéken magyar, Budapesten és egy vidéki városban pedig délszláv kulturális intézet szervezését tervezték. A tervezet tartalmazta továbbá az egyetemeken kölcsönösen létesítendő magyar, illetve jugoszláv tanszékekre, ösztöndíjakra, tudományos együttműködésre, kiadványcserére és a könyvek, folyóiratok szabad forgalmának és terjesztésének biztosítására, tudományos, irodalmi és művészeti termékek kölcsönös kiadására, a szerzői jog védelmére, színpadi művek, filmek, hanglemezek kölcsönös bemutatására, képzőművészek leállításainak megszervezésére, a sport- és ifjúsági szervezetek együttműködésének előmozdítására, az idegenforgalom fejlesztésére stb. vonatkozó javaslatokat. Végül az együttműködés során megvalósítandó feladatokat felsoroló III. cikk utolsó, 19. pontja a következőképpen szólt: „Az emberi szabadságjogok és a teljes jogegyenlőség elvének alapján, az érdekelt nemzetiségek számarányára való tekintettel az anyanyelvi oktatás lehetőségének tényleges biztosítása a nép-,
