Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: nem a korhatárra gondol, hanem az időhatárra. Ha négy év alatt el lehet végezni 12 évi anyagot, akkor nyil­vánvaló, hogy nem fognak iskolába járni. Javasolja hat-nyolc év múlva már megszüntetni, mert akkor már nem hivatkozhatnak az idő hiányára. [Ries] Igazságügyminiszter: Egyelőre nem állapíthatjuk meg a határidőt. Ilyen elgondolás alapján Descartes nem végezhetett volna egyetemet, mert pásztor volt. Tény, hogy szükségünk van a demokratikus tanult emberekre. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 14 [16] 15. [Ortutay?] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Szarka Sándor egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Szarka Sándor egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezéséhez hozzájárult. 15 [17] 16. [Ortutay?] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Kádár László egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Kádár László egyetemi nyilvános rendes tanári ki­nevezéséhez hozzájárult. 16 14 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 3594/1947. eln. sz. előterjesztése, és a mellette ta­lálható rendelettervezet egyrészt azt indítványozta, hogy azok a hallgatók, akik a tudomány­egyetemek jog- és államtudományi karán szervezett két éves munkástanfolyamot elvégezték, azokat a közigazgatásban alkalmazni lehessen mindazokra az állásokra, amelyekhez egyébként jogi vagy államtudományi tudori oklevél, illetőleg közgazdaságtudományi tudori oklevél szük­séges. Másrészt javasolta, hogy a legalább ,jó" minősítésű vizsgaeredményt elérő hallgató „ren­des egyetemi tanfolyam hallgatása nélkül a bizonyítvány keltétől számított hat-hat hónapos időközökben alapvizsgákra és ugyancsak hat-hat hónapos időközökben az egységes jog- és államtudományi doktori fokozat elnyeréséhez szükséges szigorlatokra és írásbeli értekezésre bocsátható." Az ilyen hallgatóknak azonban tanulmányaik megkönnyítése céljából be kell irat­kozniuk az egyetemeken szervezett esti munkásszemináriumra. - Lásd a 6760/1947. ME sz. rendeletet, MK június 1. 121-122. sz. 15 A 74 669/1947. VKM VI. üo. sz. előterjesztés szerint dr. Szarka Sándor (1900-1947) orvo­si oklevelét Budapesten 1924-ben, bölcsészeti doktori oklevelét Kaliforniában (USA) 1932-ben szerezte. 1930-tól a budapesti I. sz. Női Klinikán tanársegéd, 1942-től klinikai főorvos volt. 1940-ben egyetemi magántanári, 1946-ban nyilvános rendkívüli tanári képesítést nyert. Ez évben vette át a budapesti II. sz. Női Klinika vezetését. Az előterjesztés utalt még arra, hogy Szarka Sándor „a közelmúltban, szolgálata közben" súlyosan megbetegedett, felépülésére alig van kilátás. 16 A 74 661/1947. VKM Vl/a. sz. előterjesztés szerint dr. Kádár László (1908-1989) 1930-tól a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara földrajzi tanszékén Teleki Pál mellett teljesített szolgálatot. 1938-tól 1942-ig a Magyar Táj- és Népkutató Intézetben földraj­zi vezető, majd igazgató volt. 1945-től a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi tanszékén dolgozott egyetemi nyilvános rendkívüli tanári minőségben.

Next

/
Thumbnails
Contents