Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: és ha kap valaki 3500 forintot, azért nem lehet kisebbet megállapítani? [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: sőt vannak 5000 forintos nyugdíjak is. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: a Gazdasági Főtanács főtitkára amellett volt, hogy 50%-nál több ne lehessen. Az igazságügyminiszter azt kívánja, hogy 60%-nál nagyobb ne lehessen. Dr. Balogh István: 50% alá ne lehessen menni, viszont 60%-on felül se. Nem lehet 50% alá menni, ez veszélyes zsilipet nyitna meg. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: például a Weiss Manfrédnál igen magas nyugdíjakat fizetnek igazgatóknak. Hallatlanul magasakat. [Molnár] Népjóléti miniszter: a maximum 1600 forint lesz. 51 [Ries] Igazságügyminiszter: kéri, hogy ne a Közigazgatási Bíróság, hanem a Kúriánál egy külön tanács döntsön. Magánjogi kérdések vannak, a Közigazgatási Bíróság azokat nehezen tudná eldönteni. [Molnár] Népjóléti miniszter: ehhez hozzájárul. Itt van ezen kívül a 3. § 14. bekezdése. Ismerteti az igazságügyminiszter észrevételeit. 52 Szakasits Árpád [elnöklő] államminiszter: a kérdés, úgy látszik, nincs kitárgyalva. Üljön össze az igazságügyminiszter a népjóléti miniszterrel. [Ries] Igazságügyminiszter: már tárgyaltak, és egy csomó kérdésben megegyeztek, de vannak olyan kérdések, amelyekben nem tudtak megegyezni. Itt szerzett jogokról van szó. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: de nem lehet szerzett jogok miatt vállalatokat tönkretenni. [Ries] Igazságügy miniszter: de embereket sem. [Molnár] Népjóléti miniszter: ebben a kérdésben elfogadják az igazságügyminiszter észrevételét. [Ries] Igazságügyminiszter: ki kell mondani, hogy csak arra vonatkozik, aki 50 éves kora előtt nyugdíjba ment. Egyébként döntsön a minisztertanács, de ők ez ellen óvást emelnek, mert olyannak, aki már kapott nyugdíjat, nem is lehet leszállítani. 51 A kiadott rendelet ezt az összeget, azaz 1600 Ft-ot, állapította meg a nyugdíjak felső határaként. A magasabb beosztásból nyugdíjazottak, akik általában lényegesen magasabb nyugdíjat élveztek, tehát igen nagy veszteséget szenvedtek. Ráadásul ezt 1946. augusztus 1-jéig visszamenőleges hatállyal érvényesítették. 52 A tervezet 3. § (14) pontja úgy rendelkezett, hogy azokat, akiknek a nyugdíjjogosultsága nem rokkantság, vagy a teljes szolgálati idő betöltése, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, azaz általában nem önhibájukon kívül álló okból nyílik meg, „akkora nyugdíj illeti meg, amelyre biztosítástechnikai alapon számított egyéni járuléktartalékuk, mint egyszeri díj a nyugdíjazás időpontjában fedezetet nyújt". Az ilyen munkavállalók esetében tehát mégis viszszatértek az egyéni járuléktartalék alapján történő számításhoz, mégpedig egyszeri végkielégítés formájában. Az igazságügyminiszter a fent idézett átiratában ezzel a ponttal kapcsolatban a következő észrevételt tette: ,A 3. § (14) bekezdése a mostani szöveg mellett is szerzett jogok elvonását jelenti, magánjogunk alapelveivel ellentétben áll, a jogbiztonság kialakulását igen hátrányosan befolyásolja, ezért jelenlegi formájában is aggályosnak tartom." Akiadott rendeletben ez a pont változatlan szövegezéssel jelent meg.
