Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
is, a nagyhatalmak beavatkozása nélkül kell megoldani, ezért a jugoszláv kormány nem tartotta helyesnek a magyar kormány január végén tett lépését, amellyel a szlovákiai magyar kisebbség kérdését a négy nagyhatalom elé vitte. 77 Február 18-án a jugoszláv kormány kezdeményezőén lépett fel a magyarcsehszlovák ellentét békés megoldása érdekében, amikor is felkérte a csehszlovák kormányt a deportálások beszüntetésére. Miután Simic 78 jugoszláv külügyminiszter Korbei belgrádi csehszlovák nagykövet 79 útján megkapta a csehszlovák kormány értesítését a deportálások beszüntetéséről, a jugoszláv kormány felkérte a magyar kormányt, hogy az 1946. február 27-i egyezmény végrehajtásaként kezdje meg a kitelepítésre jelentkezett szlovákok elszállítását. Ajugoszláv kormány örömmel fogadta a prágai tárgyalások megindulását, a tárgyalások menetéről rendszeresen kapott információkat. A prágai tárgyalások váratlan megszakítása nagyon meglepte a jugoszláv kormányt és szemmel láthatóan rossz hangulatot keltett. Március 10-én együtt vacsoráztam Simic-csel és ajugoszláv külügyminisztérium több más vezetőjével. Itt Simic kifejezést adott ama nézetének, hogy a magyar kormány az amerikai jegyzék hatása alatt szakította meg a kedvező mederben folyó tárgyalásokat. Többek között azt is mondotta, hogy a magyar kormány talán nem is kívánja a megegyezést, be akarja várni a békeszerződés hatályba lépését, Magyarországnak az UNO-ba való felvételét, hogy aztán az egész kérdést az Egyesült Nemzetek elé vigye. Március 12-én közöltem Simic-csel és Velebittel 80 a magyar kormány közvetítés iránti kérését. Hangsúlyozták, hogy kormányuk örömmel látná, ha a megegyezés létrejönne, azonban mint mondották, a magyar kormány hibát követett el a tárgyalások hirtelen megszakításával. Véleményük szerint nem kellett volna felvetni a restitúció kérdését, mert egy szűk körű megegyezés 77 Lásd a [9] 158. sz. jkv. 51. napirendi pontját és az ahhoz fűzött jegyzeteket. A Külügyminisztériumnak a csehszlovák-magyar lakosságcsere kérdéséről készített Emlékiratát, valamint a magyar kormánynak a csehszlovákiai magyarság kérdésének nemzetközi vonatkozásairól szóló „Pro Memoria"-ját közli: ÉRTESÍTŐ, 1947. 1. sz. 3-13. A két dokumentumot a Külügyminisztérium eljuttatta a Budapesten működő külképviseletekhez. 78 Simic, Stanoje (1893-1970) jugoszláv kommunista politikus. 1944-1945-ben Jugoszlávia moszkvai követe, 1946. február 1-től 1948. augusztus 31-ig külügyminiszter. 79 Korbei, Jozefi 1909-1977) diplomata, egyetemi tanár, a későbbi amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright apja. Ajogi diploma megszerzése után 1934-ben lépett a Csehszlovák Külügyminisztérium szolgálatába. 1936-1938: sajtóattasé a belgrádi csehszlovák követségen. 1938-1945. között Londonban élt és az emigráns kormány szolgálatában állt. 1945 őszétől 1948 nyaráig volt Csehszlovákia belgrádi követe. 1948-ban az USA-ba távozott, ahol a denveri egyetem professzoraként dolgozott, és több könyvet publikált a nemzetközi kapcsolatok és a kommunizmus kelet-európai előretörése témaköréből. 80 Velebit, Vladimír (1907-2004) jugoszláv (horvát) kommunista politikus, diplomata. Részt vett a partizánháborúban. 1944-ben a londoni katonai misszió vezetője volt, 1945 után a Külügyminisztérium munkatársa, majd nagykövet Olaszországban és Nagy-Britanniában. 1956-ban külügyminiszter-helyettes.
