Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ez kétségtelen, hogy ebben az esetben ez kétszer fizet, és kétszer van büntetve. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: nem is árt a fasisztákat megbüntetni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: de nem ilyen módon. Szakasits Árpád államminiszter: azt hiszi, hogy a minisztertanács nyugodtan elfogadhatja. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ha az igazságügyminiszter szerint neki az állammal szemben visszatérítési joga van, akkor korrekt. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 32 [31] 30. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok alapján eszközölt telekkönyvi feljegyzések törlése tárgyában. A földmívelésügyi miniszter aggályát fejezte ki, mert szerinte nincs szükség ilyen jogszabályra, mert egy előző rendelet, a 11 830/1945. számú, már a feljegyzéseket törölni rendeli. 33 Azonban elkerülte figyelmét az, hogy a 11 830-as rendelet kizárólag az 1600/1944. ME sz. rendelet alapján foganatosított bejegyzések tárgyában rendelkezik, azonban ezen kívül a 8360/1939. ME sz. rendelet is rendelt el feljegyzéseket. A kerületi elöljárók is utasították a telekkönyvvezetőket, hogy jegyezzék fel a tulajdonos zsidó származását. A telekkönyveket nem tudjuk így rendbe hoz32 A zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán elvesztett ingóságoknak az eredeti tulajdonosok részére való visszajuttatásáról, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a megtérítési igény érvényesítéséről a 300/1946. ME sz. r. (MK január 26., 22. sz.) rendelkezett. Lásd: TZ MT. JKV.. [11] 78. sz. jkv. [55] 54. sz. napirendi pontját. A rendelet hatálya alól akkor - egyéb vagyontárgyak mellett - a mezőgazdasági ingatlanokhoz tartozó ingóságokat kivették. Az itt vitatott javaslatról előzőleg a minisztertanács az 1947. április 10-i ülésén tárgyalt ([22] 171. sz. jkv., 16. napirendi pont). Akkor a földművelésügyi miniszter kérésére levették a napirendről. Az igazságügyminiszter ott megtalálható T 1081/1947. sz., 1947. március 27-én keltezett előterjesztésében fejtette ki álláspontját, amelynek lényege az volt, hogy a mezőgazdasági ingatlanok élő és holt felszereléséhez tartozó ingóságok jelentős része esetében a zsidó tulajdonos vagy bérlő akkor is élhessen megtérítési joga gyakorlásával, ha közben a háború, illetve a fóldbirtokreform következtében az adott ingóságot az egykori szerző már nem birtokolja. Az igazságügyminiszter ekkor tárgyalt újabb, T. 1781/1947. sz. előterjesztése kifejtette, hogy a földművelésügyi miniszter véleményét elfogadva egyes vagyonelemeket (pl. az elvetett vetőmagvakat, a le nem aratott, illetve be nem szedett termést, a föld megmunkálására fordított költségeket) kivette a megtérítendő „ingóságok" köréből, ugyanakkor továbbra is indokoltnak tartotta azt a rendelkezést, hogy az említett ingóságokat megszerzők egyes esetekben akkor is kötelesek megtéríteni a zsidó tulajdonos kárát, ha az ingóság a háborús események következtében, vagy neki fel nem róható más okból (pl. a földreform során) birtokából ellenérték nélkül került ki, illetve elpusztult. Végül is - a minisztertanács határozatának megfelelően - a közzétett rendelet tartalmazta ezt a rendelkezést. Lásd a 6400/1947. ME sz. rendeletet, MK május 24., 116. sz. 33 11 830/1945. ME sz. r. (MK december 18., 203. sz.) az 1600/1944. ME sz. r. alapján eszközölt telekkönyvi feljegyzések törléséről intézkedett. Lásd TZ MT. JKV., [6] 73. sz. jkv. 39. napirendi pont. (A jegyzőkönyvben tévesen 11 830/1946. szám szerepel, amit kijavítottunk.)
