Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: tud megfelelő személyzetet rendelke­zésre bocsátani a Közellátásügyi Minisztérium létszámfeleslegéből. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: bizonyos szakismerettel kell, hogy rendelkezzenek az illetők, a létszámfelettiekre vo­natkozó rendeleti előírásokat a lehetőséghez képest betartja. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. Felhívta a minisztere­ket, hogy az egyes alkalmaztatásoknál az 5000/1946. ME sz. rendelet 2. § 3. bekezdése alapján a végelbánás alá vontak visszavételével kapcsola­tos jogszabályok betartásával szigorú ellenőrzést gyakoroljanak [sic!]. 62 65. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: előterjesz­ti javaslatát a közszolgálati alkalmazottak szabadsága tárgyában. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: elegendő, hogyha most csak a szabad­ságok maximális idejét állapítjuk meg, amelyet 28 napban javasol. Ennél többet nem lehet igénybe venni. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: a szak­szervezet azonban tiltakozott ez ellen. Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: javasolja, hogy a felső határt 28 napban állapítsuk meg, az előterjesztést a részletek kidolgozása végett a Közalkalmazottak Szakszervezetével tárgyalják le, és kerüljön Gazdasági Főtanács elé. Minisztertanács a közalkalmazottak 1947. évi szabadságidejének felső határát 28 napban állapította meg, és a részletek meghatározását a miniszterelnök a Gazdasági Főtanács, a Szakszervezeti Tanács és a Köz­alkalmazottak Szakszervezetének kiküldötteiből alakítandó tárcaközi bizottság elé utalta. 63 62 A 99 157/1947. PM X. a. sz. előterjesztés utalt arra, hogy az állami sorsjáték ügyeit a Székesfővárosi Pénzügyigazgatóság keretében intézték. Az új alkalmazásokat pedig azzal in­dokolta, hogy az állami sorsjáték korábbi félévenkénti megrendezésével szemben áttértek annak negyedévenkénti megrendezésre. 63 A 23 278/1947. PM II. sz. előterjesztés mellett a rendelettervezet két változata található. A kérdés szabályozására vonatkozó tervezetek már hetekkel korábban elkészültek, s azokhoz a közlekedésügyi, az igazságügyi és a közellátásügyi miniszter is hozzászólt, illetve az előbbi kettő külön rendelettervezetet is készített. A pénzügyminiszter végül a rendelettervezetet azért terjesztette két változatban a minisztertanács elé, mert az egyikben a Gazdasági Főtanács, a másikban a Közalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezete és egyes tárcák kívánságait vették figyelembe. A vita lényege az volt, hogy a magánalkalmazottakra vonatkozó szabályozást követve pusztán a szolgálati idő figyelembevételével állapítsák-e meg az alkalmazottat megil­lető szabadság időtartamát, és az maximum 28 nap legyen, vagy az iskolai végzettség, az életkor, a szolgálati idő és a betöltött állás minőségére vonatkozó adatsor együttes figyelembe­vételével, úgy, hogy a szabadság elérhesse az évi 42 napot. (MOL XIX-I-l-s-3581/1947.) A kiadott rendelet a minisztertanács állásfoglalásának megfelelően 28 napban maximálta a ki­adható szabadságot, a szabadság időtartamának kiszámításánál azonban az utóbbi, differen­ciáltabb módszert írta elő. Lásd a 6860/1947. ME sz. rendeletet, MK június 3., 123. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents