Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

lenében a tagdíjhátralékot a Nemzetek Szövetsége teljes egészében rende­zettnek tekintené. Közölte egyben a Nemzetek Szövetségének főtitkára, hogy a Magyarországhoz hasonló pénzügyi és gazdasági helyzetben lévő államok, mint Románia [és] Finnország, is rendezték már hátralékaikat. A kötelezett­ség nélküli megbeszélések során tisztázást nyert, hogy egyes államokkal szemben a rendezés 20%-os alapon történt. E tényállás alapján a Nemzetek Szövetségének főtitkára kilátásba helyezte, hogy amennyiben ily értelmű ajánlatot teszünk, Magyarország esetében a legnagyobb kedvezmény bizto­sítása mellett ugyancsak hajlandó lesz a tartozásnak 20%-os egyezségi ala­pon történő rendezéséhez hozzájárulni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: elvileg másképp látja a kérdést. Az Unió [sic!] a Népszövetségnek egyáltalán nem utóda, csak annak tekinti magát. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: csak vállalta a Népszövetség likvidálását. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ez hárommillió forintunkba fog összesen kerülni. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: csak 240 000 forint, ami 80 000 svájci frank, de ha május 20-áig rendezzük tartozásainkat, akkor csak 25%-át kell a tar­tozásoknak megfizetni. O javasolja, ajánljunk fel összesen 20 000 svájci fran­kot. Megjegyezte egyben, hogy már minden állam rendezte ezen tartozását, csupán Franco Spanyolországa és Magyarország nem. Rákosi Mátyás [elnöklő] államminiszter: 10 000 svájci frankban ki kell egyezni, s ha ezt nem fogadják el véglegesnek, akkor a hátralékra részlet­fizetési engedményeket kell kérni. Úgy gondolja, elfogadják a 10 000 svájci frankot is. Minisztertanács a Nemzetek Szövetségével szemben fennálló tagdíj­hátralék rendezésére 10 000 svájci frank kifizetését engedélyezte. 18 18 A Nemzetek Szövetségével szemben fennálló tartozások rendezéséről a pénzügyminiszter bejelentése alapján előzőleg a Gazdasági Főtanács is tárgyalt, és a következő határozatot hoz­ta: „A Főtanács álláspontja szerint a magyar kormány fizetési készségének hangsúlyozása mellett, az ország mai gazdasági helyzetére való tekintettel a tagdíjhátralék rendezése elől ki kell térni. Amennyiben a külügyminiszter azt mégis szükségesnek tartja, terjessze döntésre a minisztertanács elé." (MOL XTX-A-10. Stab XLIII. ülés, 1947. május 14., 2. pont.) - Az ekkor tárgyalt 83 786/1947. PM IV.b. sz. előterjesztést a pénzügyminiszter írta alá. A javaslat az előzetes napirendi jegyzékben sem a külügyminiszter, sem a pénzügyminiszter előterjesztései között nem szerepelt. A tervezett kifizetést a pénzügyi tárcánál kívánták elszámolni. Az előterjesztés többek között a következő indoklást tartalmazta: „Ismeretes, hogy Magyar­ország az Egyesült Nemzetek, valamint az Egyesült Nemzetek keretében működő intézmények sorába való felvételét kérte. A jelenlegi helyzetben, amikor Magyarországnak szándékában áll az egyes nemzetközi szervezetekbe való belépés, nem közömbös az ország nemzetközi megíté­lése szempontjából, hogy a nemzetközi intézményekkel szemben a múltban vállalt kötelezett­ségeinek milyen mértékben tett eleget." A tartozás rendezésének elmaradása - folytatódott az indoklás - Magyarország nemzetközi presztízsét erősen rontaná. Az előterjesztés szerint a le­hetséges 20%-os rendezés (80 732 svájci frank) Magyarországra aránylag csekély megterhelést jelentett volna. A Rákosi Mátyás javaslata alapján elhatározott 10 000 svájci frank a tartozás 2,5%-on való rendezését jelentette. - A rendelkezésünkre álló adatok szerint a Népszövetség illetékesei a fenti ajánlatot nem fogadták el, és végül a Dinnyés-kormány hozzájárult a fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents