Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
hona jelenleg az utódállamokhoz tartozik, de magyaroknak vallják magukat, és ezért nem akarják őket befogadni régi otthonukba. A tárgyalást vezető Messec ezredes úr 110 ígéretet tett, hogy a négy nagyhatalom elé terjeszti azt a kérést, amelynek értelmében az utódállamokhoz tartozó magyarokat kötelesek legyenek lakóhelyükre visszaengedni. Azzal a kéréssel fordultam továbbá a berlini amerikai katonai misszióhoz, hogy a Magyarországból kitelepített svábokat, akik rágalmazó, hazug propagandájukkal állandóan mérgezik a hazatérésre vágyókat, távolítsák el a magyar táborokból. Erre Messec ezredes úr pozitív ígéretet is tett. Megállapítottuk, hogy Németország területén a magyarok már alig élnek táborokban, úgyhogy a hazatérő csoportok megszervezése, és egy-egy szerelvényre való tömeg összegyűjtése egyre nehezebbé válik. Azt kértem Messec ezredes úrtól, hogy erre való tekintettel járuljanak hozzá, amint az Ausztriában történik, az egyenkénti hazatéréshez. Az utóbbi hetekben ugyanis sokan jelentkeztek hazatérésre, közöttük feltűnően sok deportált, akik eddig vagy kivándorlási tervekkel foglalkoztak, vagy pedig most épültek fel a deportálásban szerzett betegségből. Messec ezredes úr ígéretet tett arra, hogy az egyénenkénti hazatérést lehetővé teszi. Ezt azonban kérvényezni kell a berlini Szövetséges Főparancsnokságtól. A kérvényhez mellékelni kell az itthoni hatóságok igazolását, hogy hazatérés esetén befogadják őket. Közöltem Messec ezredes úrral, hogy a hazatérés eddigi rendszerén változtatást kellett eszközölni. Meg kellett változtatni azt a módszert, hogy egyedül a szűrőállomásokon állapítsák meg a hazatérők múltját és állampolgárságát. Azért is szükség volt ennek megváltoztatására, mert a kitelepített svábok minden módon igyekeznek visszakerülni Magyarországra, másrészt szükség volt erre a már fent említett okból is, mely szerint a környező államokba illetőségű [sic!] magyar hadifoglyokat oda nem akarják beengedni. Szükség van tehát arra, hogy előzőleg az összes jelentkezők leprioráltassanak. Éppen ezért, az új rendszer szerint minden hazatérőnek jelentkeznie kell a németországi hazahozatali szerveknél. Ezek a jelentkezési listát felküldik a magyar Belügyminisztériumba. Abból megállapítják az illetők magyar állampolgárságát, és csak ennek megállapítása után küldenek értesítést a németországi szerveinkhez arról, hogy a felterjesztettek közül kik térhetnek haza. Ezt a megállapodást Fischer osztályfőnök úrral történt előzetes tanácskozás alapján kötöttem meg a berlini amerikai katonai hatóságokkal. Ez ideig kb. 6000-en jelentkeztek Németországból hazatérésre. Ez a szám azonban a vonatok megindulásával fokozatosan emelkedni fog. Hazatérésem alkalmával 2500 nevet tartalmazó névjegyzéket hoztam haza, amelyet a Belügyminisztérium elnöki osztályához már átküldtem. 111 Meg kell jegyeznem itt, hogy az amerikai katonai hatóságok, közvetlenül Messec ezredes úr, azt a kívánságát fejezte ki, hogy közöljem Miniszterelnök 110 Messec ezredesről nem rendelkezünk adatokkal. 111 A névjegyzék megtalálható a Miniszterelnökség iratanyagában: MOL XLX-A-l-j-1947XXIII-e tétel, ikt. sz. nélkül.
