Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gerő]Közlekedésügyi miniszter: itt nem csak anyagi vonatkozásról, hanem arról van szó, hogy demokratikus könyveket adjunk ki. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: arra akar még rámutatni, hogy az Igazságügy Minisztériumtól kaptak egy észrevételt, hogy ajavaslat törvénytelen. [Ries] Igazságügy miniszter: ezt azonban visszavonja, mert törvény nem lehet törvénytelen. Azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami iskolákon kívül a felekezeti iskolákra is minden pontra nézve dolgozzák ki azt a lehetőséget, amely átmenetileg lehetővé teszi, hogy egy-egy tantárgyra vonatkozólag ne érvényesítsük a törvény szankcióit. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: azt szeretné, ha vonatkozna mindenre, azonban szeptember l-ig gyakorlatilag ez már nem valósítható meg, tehát elsősorban a fontosabb könyveket kell elkészíteni. [Rajk] Belügyminiszter: be lehet akkor venni, hogy egyes tankönyveknél átmenetileg használható a régi. [Nagy] Miniszterelnök: ebben a pillanatban a fakultatív hitoktatás körül reméljük a békésebb elintézést is. Tehát most ne folyjunk bele egy olyan vitaanyagba, amit a nélkül is el lehet intézni. Szeptember l-ig egy olyan törvényt csinálni nem lehet, amely minden tekintetben kielégítő volna. Javasolja a következő minisztertanács elé hozni, a költséget azonban mindenképpen meg kell kérni. [Veres] Építés- és közmunkaügyi miniszter: a történelemben és irodalomban sem tudtunk megegyezni. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: két egyházzal folytatott tárgyalásokat. A katolikus egyházzal azonban semmi néven nevezendő megállapodásra nem tudtak jutni, mert mereven elzárkóztak az ilyen irányú tárgyalásoktól. A református és lutheránus egyház képviselőivel folytatott tárgyalások alkalmával kiderült, hogy ők is ellenzik, ha megvonjuk a tankönyvek szabad használatát. Nem tettek semmiféle néven nevezendő kötelezettséget arra, hogy hajlandók elfogadni, ha mi egy külön füzetet illesztünk a tankönyvekhez. Tehát a kérdésben most már világosan és tisztán kell beszélni. Kerülni kell a harcot a fakultatív oktatásnál. Azonban nem várhat ezzel a kérdéssel tovább. Minisztertanács kimondja, hogy az állami tankönyvek kiadását szükségesnek tartja, s az elvi hozzájárulást a szükséges összegek folyósításához megadja. Felhívta a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy részletes előterjesztését a törvényjavaslatra nézve a legközelebbi minisztertanácsra terjessze elő. 85 85 A tankönyvkiadás egységesítésére - tulajdonképpen államosítására - való törekvés már 1945-ben felvetődött, és azóta is folyamatosan foglalkoztatta az iskolafenntartókat és a politikai élet szereplőit. Formailag a 8 osztályos általános iskola megszervezésével és az oktatás szellemének demokratizálásával indokolták, valójában azonban az oktatás tartalmi (világnézeti és politikai) ellenőrzése és egységesítése volt a cél. Az ügy közvetlen előzményét jelentette,
