Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[66] 47. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Lichtschein Simon rehabilitálása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

82 [67] 48. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 11. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

83 [68] 49. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előtejreszti 57 963/1947. sz. javaslatát 49 okleveles tanító részére az állami népiskolai tanítók létszámába új állások szervezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

84 82 A44 051/1947. VKM IV. sz. előterjesztés szerint Lichtschein Simon állami tanító 1919-ben Dunapatajon teljesített szolgálatot, ahonnan a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt el kellett menekülnie. Az előterjesztés mellett található átirat szerint az Igazságügyminisztérium az előterjesztést - a hiányos adatközlés miatt - elutasításra javasolta. Meg kell jegyezni, hogy a tanító nevét az előterjesztésben és az Igazságügyminisztérium átiratában következetesen a fenti formában írták, ugyanakkor az előterjesztéseket tartalmazó borítólapon és a jegyzőkönyvben „Lichtenstein Simon" olvasható. Ajegyzőkönyv szövegét az előterjesztésnek megfelelően javítottuk. 83 A napirendről levett 49 121/1947. VKM VI. a. üo. sz. előterjesztés egy orvostanhallgató szigorlatának a köztársasági elnök által kegyelmi úton való elismerését kezdeményezte. Bochánszky Ferenc a kolozsvári tudományegyetem orvostudományi karán kezdte meg tanulmányait, majd azokat a háborús események folytán 1944 őszén Budapesten folytatta. II. és III. szigorlatát azonban nem a budapesti tudományegyetem szigorlati bizottságai előtt, hanem a jogszabályellenesen Budapesten működött kolozsvári egyetemi szigorlati bizottságok előtt tette le, így azokat a budapesti egyetem orvostudományi kara nem ismerte el. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy vélte, hogy a hallgató önhibáján kívül került méltánytalan helyzetbe, és javasolta, hogy a minisztertanács tegyen előterjesztést a köztársasági elnökhöz a letett vizsgák kegyelmi úton való elismerésére. Az igazságügyminiszternek az előterjesztés mellett található terjedelmes véleménye azonban rámutatott arra, hogy a köztársasági elnök kegyelmezési joga az egyetemi önkormányzati hatóságok döntésének felülbírálására, és valamely vizsga érvényességének elismerésére nem terjed ki. 84 Az ügy előzményéről lásd a [23] 172. sz. jkv. 77. napirendi pontját. Ajavaslat a Dolgozók Tanítóképző Intézetében végzett pedagógusok állásba helyezésére vonatkozott. Az 57 963/1947. VKM IV. sz. előterjesztés többek között az alábbi indoklást tartalmazta: .Aszóban forgó tanítók, mint a demokratikus Magyarország dolgozói szerezték meg a tanítói képesítést. [...] Feltétlenül biztosítani kívánom számukra az elhelyezkedési lehetőséget, hogy szellemiségüket minél tágabb körben sugározhassák szét a nevelők és az ifjúság között." - A GF a minisztertanács említett előző ülésének határozata nyomán saját Titkárságának előterjesztése alapján tárgyalt a javaslatról. AGF új állások szervezését nem engedélyezte, de ajegyzőkönyv szerint „...a minisztertanács által eléje utalt ügyben úgy határoz, hogy a dolgozók tanítóképzőjében végzett 49 tanítónak a jelenleg üresedésben levő tanítói állásokra [történő] kinevezéséhez hozzájárul." A GF előterjesztése szerint a VKM költségvetésében 192 állami tanítói állás volt betöltetlenül. Sze-