Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: a fenti előterjesztéssel kapcsolatban megemlíti, hogy a földmívelésügyi miniszter majdnem minden minisztertanácsra behoz egy-két száz kinevezést. Nem lehet áttekinteni egységesen a javaslatokat, ezért kéri, hogy lehetőleg egy minisztertanácson hozza be havonkint az összes kinevezéseket. [Nagy] Miniszterelnök: ez akkor valamennyi személyi előterjesztésre vonatkozzék. Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a kinevezések minden hónap utolsó minisztertanácsán tárgyaltassanak. 41 32. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Kadocsa Gyula egy. magántanár egy. rendkívüli tanári címmel való felruházása tárgyában. Herke Sándort (1882-?) 1924-ben a földművelésügyi miniszter megbízta a szegedi Talajtani Kísérleti Intézet létrehozásával és vezetésével. 1947-1948-ban az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztályán egyetemi tanár. Dr. Konkoly-Thege Sándor (1888-1969) öldbirtokos családból származott. Vezető szerepe volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben (OMGE) és az Országos Törzskönyvezési Bizottságban. 1942-44-ben a Földművelésügyi Minisztériumban államtitkár; egyben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán c. rk. tanár. 1945-től 1950-ig a budapesti Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékén volt egyetemi tanár. Dr. Osy József (1902-?) a háború előtt az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és más szervezetek tisztviselője volt. 1941-től adott elő a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1945 után az egri Jogakadémia Statisztikai tanszékének vezetője volt. Az Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári osztályának agrárpolitikai tanszékére akarták kinevezni. Dr. Kovács Gyula (1899-?) az egyetem elvégzése óta az Állatorvosi Főiskola oktatója volt. Az Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karának anatómiai és fejlődéstani tanszékére nevezték ki egyetemi tanárrá. Dr. Blaskovits Zoltán (1911-?) 1936-tól 1946-ig bírósági szolgálatban állt, utóbb mint törvényszéki bíró dolgozott. 1946-ban a Debreceni Tudományegyetemen elméleti közgazdaságtanból magántanári képesítést szerzett. Az Agrártudományi Egyetem debreceni osztálya agrárjogi tanszékére nevezték ki egyetemi tanárrá. Dr. Párniczky Mihály (1914-?) ekkor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként dolgozott. Az Agrártudományi Egyetem keszthelyi osztályának agrárjogi tanszékére nevezték ki. Dr. Szelényi Ferenc (1909-?) talajbiológiai kutatásokat, illetve öntözési és rizstermesztési kísérleteket végzett. Az 1930-as évek végén részt vett a Kisújszállási Növény- és Talajélettani, illetve a Sarkadi Talajtani és Öntözésügyi Kísérleti Állomás megszervezésében. Az Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári osztálya talajtani tanszékére nevezték ki. Dr. Herodek Sándor (1902-?) publikációiban főként az állattenyésztési igazgatás kérdéseivel és az egyes állati termékek előállításának és forgalmazásának jogi szabályozásával foglalkozott. Az Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári osztálya általános állattenyésztési tanszékére akarták kinevezni. Dr. Baintner Károly (1905-1989) pályáját a Magyaróvári Gazdasági Akadémián kezdte. 1945-ben egyetemi rk. tanárrá, 1947 januárjában pedig egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári osztályán az állattenyésztési tanszék vezetője lett. 41 A minisztertanács a következőkben lényegében nem változtatott a személyi javaslatok előterjesztésének, illetve megtárgyalásának módján.
