Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[33] 32. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti 1051/1947. sz. javaslatát az embersporttal kapcsolatban rendezendő esélyfogadások tárgyában. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: nincs napirenden. A maga részéről ellenzi. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ha megcsinálják, csakis az államon keresztül lehet és nem magán kézbe adni. [Ries] Igazságügy miniszter: a javaslattal egyetért, de csak magánkezdeményezést lehet érvényesíteni. Az állam nem fog ezzel kellőképpen foglalkozni, s azt fogja eredményezni, hogy nem fogunk részt venni az olimpiászon. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: lottójövedék szerint meg lehet csinálni. Komoly anyagi vonatkozásai lesznek. [Nagy] Miniszterelnök: ki kell dolgozni és meghallgatni minden érvelést, s még egyszer idehozni minisztertanács elé a kérdést. [Rácz] Pénzügyminiszter: leveszi javaslatát a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

31 [34] 33. [Rácz]Pénzügyminiszter: előterjeszti 106 256/1947 javaslatát a búza, árpa és cukorrépa behozatali díjának mentesítése [sic!] tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

32 31 Az előterjesztés többek között a következő indoklást tartalmazta: „A magyar sport a háború és az ostrom következtében igen súlyos helyzetbe került. A pályák és felszerelések nagyrészt elpusztultak, a háború előtt a sportot támogató magánszemélyek és iparvállalatok olyan viszonyok közé kerültek, hogy azt a támogatást, amelyre a jelenlegi helyzetben fokozott mértékben volna szükség, nem tudják nyújtani." A kincstár és a közintézmények - folytatódott az előterjesztés - szintén nincsenek abban a helyzetben, hogy a testnevelést a szükséges mértékben támogassák. Külön gond volt az 1948. évi olimpiai játékokra való felkészülés és kiküldetés mintegy 1 000 000 Ft-nyi költségének biztosítása. Ezért javasolta a miniszter, hogy az egyes nyugat- és közép-európai országokban bevált ember-sportfogadási megoldást kövessék. A rendelet kiadására azért volt szükség, mert a hatályos jogszabályok az ilyen fogadások kötését határozottan tiltották. A tervezet szerint - a lóversenyekkel kapcsolatos fogadásokhoz hasonlóan - a bevétel 50%-át fordították volna nyereményekre, 25%-át a sport támogatására, 24%-át az engedélyes költségeinek fedezésére, végül 1%-ot idegenforgalmi és jótékonysági célokra. A kérdéssel kapcsolatban a GF úgy foglalt állást, hogy csak tisztán állami érdekeltségű szervre szabad bízni a fogadások lebonyolítását. (MOL XTX-A-IO. Stab. 1947. május 14. 6. pont.) A rendelet kiadásáról végül a Dinnyés-kormány idején született döntés. Lásd: DL MT. JKV., a [15] 195. sz. jkv. 79. és a [16] 196. sz. jkv. 5. napirendi pontját, valamint az azokhoz fűzött jegyzeteket. Lásd továbbá a 10 690/1947. Korm. sz. r.-et, MKRT szeptember 4., 200. sz. 32 A jegyzőkönyv fogalmazása pontatlan. Az előterjesztés valójában a búza-, árpa- és cukorrépa-vetőmagvak behozatali díj alóli mentesítésére vonatkozott. Az előterjesztés emlékeztetett arra, hogy a 12 680/1946. ME sz. rendelet értelmében a magyar vámterületre beérkező árukat vámkezelni csak behozatali díj ellenében lehet. Miután azonban - részben szociális megfontolásokból, részben a gazdasági érdekekre való tekintettel - a vetési célokra szolgáló, a jegyzőkönyvben felsorolt magvakat már korábban vámmentességben részesítették, javasolta a beho-