Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 41 36. [Molnár] Népjóléti miniszter: előterjeszti javaslatát a háztartási alkalma­zottak és a háztartási alkalmi munkások munkaviszonyával kapcsolatos ügyeknek a népjóléti miniszter hatáskörébe utalása tárgyában. [Bán] Iparügyi miniszter: kéri az Országos Munkabérmegállapító Bizott­ság bevonását a 2. §-ba. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a 2. §-ba felveendő, hogy a bérmegálla­pításokban a pénzügyminiszter is vegyen részt. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ezeket a megkötéseket nem érdemes bevenni. A miniszternek lesz egy generális rendelete erre vonatkozólag. Min­den egyes kollektív szerződésbe valamilyen módon beszáll az illetékes mi­niszter + a pénzügyminiszter. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a vidéki háztartási alkalmazottak tekin­télyes része mezőgazdasági munkát is végez, ezért a földmívelésügyi minisz­tert is kéri bevonni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: azt hiszi, nem érdemes ezt a rende­letbe bevenni. [Nyárádi]Pénzügyminiszter: elvileg kéri elfogadni, és tárcaközi értekezlet dönt majd a részletekről. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal, hogy a részletek tekintetében az illetékes miniszterek bevonásával tárcaközi bizottság határozzon. 42 41 A házfelügyelők és segédházfelügyelők feladatairól és szolgálati jogviszonyáról lásd: NF MT. JKV. 1946, az [52] 135. sz. jkv., 24. napirendi pontját. A 3887/1947. NM eln. sz. előterjesztés alapján elfogadott újabb rendelet növelte a házfelügyelők jogbiztonságát, szociális biztonságát, és mérsékelte kötelezettségeiket. Lásd a 4970/1947. ME sz. rendeletet, MK április 23., 91. sz. 42 A4028/1947. NM Eln. sz. előterjesztés a cseléd és a gazda közötti viszony szabályozásáról szóló 1876: XIII. tc. még életben lévő rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését célozta. Az említett törvény ugyanis a gazda és a cseléd közötti viszonyt rendészeti kérdésként kezelte, és ezért a belügyminiszter hatáskörébe utalta. Az 1800/1946. ME sz. r. (MK február 23., 45. sz.), valamint az 1946. évi XLX. törvénycikk már megsemmisítette ugyan azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyes munkavállalók és munkaadóik között felmerülő vitáknak hatósági úton való rendezésére lehetőséget adott, ennek ellenére még további rendelkezésre van szükség. A továb­biakban kifogásolta, hogy nem volt olyan hatályos rendelkezés, amely ezeket az ügyeket a Belügyminisztérium, mint legfőbb rendészeti hatóság hatásköréből kivonta, és más kormány­főhatóság hatáskörébe utalta volna. „Pedig demokratikus szempontból is tarthatatlan - olvas­ható az előterjesztésben -, hogy a szociális vonatkozásban olyannyira hatósági oltalomra szo­ruló háztartási alkalmazottak ügyét ne valamelyik olyan kormányhatóság gondozza, amelynek egyik főfeladata a szociális érdekek védelme." Egyben felhatalmazást kért arra, hogy a háztar­tási alkalmazottak munkafeltételeit (munkabér, munkaidő, heti szabadnap, fizetett szabadság stb.) rendelettel szabályozhassa. Lásd a 4980/1947. ME sz. rendeletet, MK április 23., 91. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents